Ne foglalkozz magaddal, valóban ez a megoldás?

Igaz is meg nem is.

Ilyenkor nem szabad foglalkoznod magaddal: vagyis nem szabad állandóan azon nyűglődnöd, hogy mid nincs, hogy mit rontottál el, hogy mekkora egy szerencsétlen vagy, hogy másoknak bezzeg

Ilyenkor kötelességed foglalkoznod magaddal: megvizsgálni, hogy valóban olyan szerencsétlen vagy-e vagy bizonyos dolgokban valójában jó az életed és örülni kell neki.

Megvizsgálni, hogy mit tehetsz azért, hogy szebb/okosabb/gazdagabb/vagy bármilyen amilyen szeretnél lenni olyan legyél és megtenni érte amit kell.

Amikor teszel magadért egy idő után rájössz, hogy többre vagy képes, mint gondoltad és ez önbizalmat ad. Amikor összeírsz egy tervet, hogy mit szeretnél elérni az életben, alá hogy hogyan képzeled el a megvalósítását és elkezded csinálni a dolgokat akkor kiegyensúlyozottabb leszel és szinte magától fognak bizonyos dolgok megoldódni (és persze lesznek továbbra is, amiért keményen meg kell küzdeni).

Az, hogy homokba (illetve hobbiba) dugjuk a fejünket: hárítás és nem megoldás a legtöbb esetben. Kivéve, ha a hobbink a munkánkká válik, ha abban valóban megtaláljuk az életünk célját, értelmét, de hobbit keresni, ha valójába semmihez sincs kedved akár újabb mindenre alkalmatlan vagyok érzés forrása is lehet.