Tényleg ennyire ki kell nézni azt aki nem talpnyaló meg nem olyan mint a többi? (Csak egyszerűen nem vagyok tömeg ember)

Voltam diákmunkán pár napot és nem is csináltam semmit, tök normálisan odamentem köszöntem, meg megkérdeztem merre kell menni stb. szóval tényleg nem volt semmi, de minden ember szemébe kb. ugyan azt láttam, azt a nem tudom leírni, olyan szánalmas féle nézést.. meg ülünk bent egy helyen és nem nézek rájuk el vagyok ettem, ittam stb. és bámulnak mint a hülyék... ja és hozzá teszem hogy normálisan nézek ki, a fejem se szar szóval nem vagyok előnytelen, hogy esetleg amiatt nézzenek. És nem értem.. de annyira zavar mert 10/9 helyen ugyan azokkal a nézésekkel találkozok. Mindig felkészülök hogy nem leszek szimpi, de nem tudok eltekinteni a végén mégse ettől, nem akarok feltétlen dumálgatni senkivel, de mégis zavarja az embert az érthetetlen helyzet, hogy miért nem úgy állnak hozzá mint a többiekhez. Az egy dolog hogy nem haverkodok ott pl. meg mint mások hogy odamegy és kérdezget mindenkit, meg dumálgat velük, én nem, de attól még miért kell kb. értetlenül rám nézni... Semmit nem csinálok csak vagyok, és önmagamat adom, nem vagyok bunkó, meg nem szólogatok be, meg semmi. Nem értem.. néha azt hiszem már ezek után hogy velem van a baj pedig konkrét okot nem adok hogy ennyire unszimpatikus legyek..