A székelyek az eredeti "vérszerinti" magyarok, hunok?

A székelyek a hunoktól származnak, úgy ahogy elvileg a magyarok is. A tortenelem soran katona nemzetkent voltak mindigis szamontartva. Bizonyitja a székely rovásírás, bizonyitja a tobb mint ezer eve fentallo szigorú katonai hierarchiára épülő társadalma (gyalog székelyek, lófő székelyek) és a magyaroktol jocskan eltero torvenykezese, jogrendszere. A vezert rabobannak hivtak, szellemi es katonai vezeto volt. Ez a legenda jóval a magyarok érkezése előttről szól, mi székelyek ezt valljuk ma is:

Attila halálát követően Attila két fia között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert ő egy német fejedelemasszonytól származott (Krimhilda), míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek. Csaba 15000 hun vitézzel Görögországba, majd Szittyaországba vonult. A harcokban sokan meghaltak, a megmaradt hunok, közel 3000-en Csigle mezején (Cigalmezőn) és Erdély keleti felén telepedtek le, Csaba királyfi utasítására. Mivel féltek a további támadásoktól, már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat.

Később szomszédos népek támadtak a székelyekre. Mikor a harc már-már a székelyek vesztét hozta volna, Csaba királyfihoz imádkoztak, és csoda történt. A Hadak Útján (ma Tejút), az égből egy lovascsapat, élén Csaba királyfival, jelent meg. A támadókat elsöpörve megvédte népét, majd visszatért az égbe.

Az V. századtól a X. századig terjedő időszakban (500 év) sok nép megfordult a Kárpát-medencében, Erdélyben is. Ugye a germánokról és avarokról van szó. A történeti források alapján nyomon követhető, hogy mikor melyik nép élt itt, és ezekkel nagyjából megegyeznek a régészeti leletek is. Hunokról viszont semmilyen forrás nem emlékezik meg ebben az 500 évben, és régészeti leletek sincsenek.

A Csaba királyfi nevét semmilyen V. századi forrás nem említi meg, így fiktív személyről van szó. Egyébként Anonymus gestájában fordul elő legelőször, és tudni kell erről a gesztáról, hogy olyan népeket vetít vissza a múltba, akik akkor nem is léteztek. Pl. a honfoglalás idején a gesztában megemlíti a románokat is, hogy Árpádék románokkal harcoltak, és többek között ezt használják fel a románok azóta is, hogy bebizonyítsák, hogy ők előbb voltak a Kárpát-medencében. Anonymus úgy írta meg a gesztát, hogy a saját korabeli állapotokat vetítette vissza a múltba (a 13. században már voltak románok Erdélyben), azaz Anonymus egy "költött" történetet ad elő. És egyébként rengeteg régi időkben kitalált szereplőjének 13. századi divatos magyar nevet adott, mint pl. Csaba királyfinak is.

A geszta egyébként nem történetírói műfaj, inkább szépirodalmi, Anonymus feltehetőleg felkérésre írta meg a magyarok történetét egy nyugati barátjának, aki kíváncsi volt a magyar történelemre. De mivel nem voltak írott forrásai a magyar nép történetéről, ezért rengeteg dolgot ő maga talált ki, ezért azt a forrást eléggé kritikusan kell kezelni.

Ez kb. olyan hogy tegyük fel, hogy az 1848-as szabadságharcról semmi, de semmi nem maradt volna fenn, semmilyen írott anyag. Ha meg kéne írnod a történetét, hogyan tennéd? Valószínűleg embereket kérdezgetnél, hogy mit tudnak róla, és mindenféle meséket, történeteket mondanának, amik a népi emlékezetben megmaradtak. De ezek már eleve kidíszített és az idők során "mítosszá" váló történetek, ráadásul elég hézagosak is, így valószínűleg a hézagokat úgy töltenéd ki, hogy te találnál ki mesét hozzá. Anonymus pontosan így járt el, és a gesztája inkább tekinthető a saját kora társadalmának a leírásának, mint a múlt leírásának, mert a valóságban a saját korát írta le a múltba vetítve (pl. Árpádék a győztes csaták után lovagi tornákat tartottak szerinte...).

Tehát visszatérve a székelyekre. Mivel a székely könnyűlovasság már a kezdet kezdetén felderítő és utóvédszerepet töltött be a magyar hadserőben, ami nomád szokás szerint a csatlakozott törzsek feladata volt, ezért egy csatlakozott törzsről lehet szó. De azt nem tudjuk, hogy kik ezek a csatlakozók, és hogy a honfoglalás előtt vagy már a Kárpát-medencében csatlakoztak-e. Ha előtte, akkor valamilyen türk (kabar) vagy aláni stb. törzs lehet, vagy valamilyen keverék törzs, amely a nomád harcok során megtépázott törzsekből állt össze. Ha a honfoglalás után csatlakoztak, akkor valószínűleg egy Kárpát-medencében élő bolgár törzsről van szó.

Egyébként a székelyek csak a 12-13. században telepedtek le Erdélyben nagyobb számban, erre okleveles forrásaink és nyelvészeti bizonyítékaink is vannak (már ez önmagában megdönti azt, hogy eleve ott éltek). Ugyanis nomád szokás szerint a segédnépek feladata a gyepű őrzése volt, amit a keresztény királyok is átvettek, és a székely törzset szanaszét telepítették le a magyar határok mentén. Így székelyek őrizték a felvidéki, délvidéki és a nyugati határokat is! Sőt, az ország belsejében a sókereskedelem útvonalát (ami királyi monopólium volt) is székelyek őrizték. Ennek a nyelvészeti nyomai még ma is megvannak az adott területeken, illetve vannak olyan 14. századi források, hogy a nyugati, német határhoz közeli területeken ott maradt székely emberek kérik a királyt (Károly Róbertet), hogy ismerje el a székely jogait. A székelyek Erdélybe telepítéséről is maradtak meg oklevelek, úgy emlékszem, II. Géza király kezdte őket Erdélybe telepíteni, mert Erdély abban az időben nagyon gyéren lakott volt, és védtelen volt a keleti nomádok és a bizánci betörésekkel szemben is. Tehát a székelyek továbbra is határvédelmi feladatokat láttak el. És az igaz, hogy a belső társadalmi szervezetük (lófő stb.) nomád jellegű volt, ez tényleg nomád maradvány, de nem azért, mert hunok voltak, hanem mert valamilyen nomád eredetűek voltak. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha valaminek nomád előzménye van, arra nem kéne kritikátlanul rámondani, hogy már biztos csak ezért hun, mert ennek így semmilyen alapja nincsen.

Úgy működött a társadalmuk egyébként, hogy a király adott nekik földet, és ez a föld azután fix maradt, vagyis a székely területeken kívül nem lakhattak, az ő területükre viszont más nem tarthatott igényt. A székely területeken ugyebár falvak jöttek létre, és a falvakban lakó székelyek művelték a földeket, a bejövő jövedelemből pedig felfegyverezték magukat. A földeket egyenlő részekre osztották szét, mindenki akkora parcellát kapott, amiből fel tudta magát lovastól fegyverezni. A parcellákat egyébként évről évre újra kiosztották, hogy akinek az egyik évben rosszabb minőségű földje volt, a következő évben jobbat kapjon és fordítva. A székelyek nem fizettek adót a királynak és kollektív szabadságokat élveztek (viszont "ajándékokat" kellett fizetniük, pl. ha a királynak elsőszülött fia született stb.). Egyébként ez a földművelés-dolog, amit itt leírtam már nem nomád dolog... A probléma ott volt ezzel, hogy egy idő után megszaporodtak a földjeiken, és egyre kisebb parcella jutott egy embernek, így a végén a székely haderő gyalogos lett, mert már nem volt pénzük lóra, és a 16. század végére lesüllyedtek kvázi parasztokká, a lófők pedig földbirtokos nemesek lettek.

Az a legenda, hogy a székelyek az itt maradt hunok leszármazottjai, ugye a fent említett geszták hagyományaiból alakult ki, amit Werbőczy is átvett a Hármaskönyvben, és innen ismerték meg ezt a székely lófők is, majd fokozatosan a székely öntudat része lett.

,,Egyébként Anonymus gestájában fordul elő legelőször, és tudni kell erről a gesztáról, hogy olyan népeket vetít vissza a múltba, akik akkor nem is léteztek. Pl. a honfoglalás idején a gesztában megemlíti a románokat is, hogy Árpádék románokkal harcoltak, és többek között ezt használják fel a románok azóta is, hogy bebizonyítsák, hogy ők előbb voltak a Kárpát-medencében."

Akkor Anonymus kissé kics*szett a magyarokkal azáltal,hogy belekeverte a gesztájába románokat,akik ezt ki is használták rendesen(egyébként azzal gondolom nem mondok újat,hogy a románok a magyar honfoglalás idején még a mai Bulgária területén éltek). Persze nem lehet felelőssé tenni ezért Anonymust,mert nem sejthette,hogy 700 évvel később mi lesz,de igazán jó lett volna,ha nem keveri bele a románokat :)

Amúgy a magyarországi magyarok sem annyira kevertek,mint néhányan állítják. Szerintem egy 80-85%-ban ma is a honfoglalás kori géneket hordozzuk.

De amúgy a románok akkor is megkapták volna Erdélyt,ha nem ragaszkodtak volna ahhoz az elmélethez,hogy ők előbb itt voltak mint a magyarok.

Az antantos politikai érdekek egyszerűen így kívánták meg,hogy országunk fel legyen osztva.

(Tudom elkanyarodtam a kérdéstől,ezt csak azért írtam le,nehogy azt higyjétek,hogy Anonymust hibáztatom amiért Erdélyt a románoknak adták. Különben meg az előző válaszoló mindent frappánsan leírt a székelyekről,úgyhogy szükségtelennek érzem kiegészíteni.)

Bocsi, én sem azért kevertem bele a románokat, hogy elkanyarodjon a kérdés. Csak azt jeleztem ezzel, hogy ezekkel a forrásokkal kritikusan kell bánni, és ha olyan olvassa, aki nem ért hozzá, téves következtetéseket vonhat le, mint pl. a románok is. De ugyanúgy mi, magyarok is, a saját őstörténetünkkel kapcsolatban.

Természetesen nem Anonymus a hibás a dákoromán elméletért, és nem miatta kapták meg Erdélyt a románok. Trianonnak megvolt a saját politikai-gazdasági és társadalmi oka, a dákoromán elmélet csak egy ideológia volt, és nem az elcsatolás oka. És ha nem lett volna Anonymus, kitaláltak volna mást.