Miért sajnálják jobban a fiatal öngyilkosokat?

Ugyan, számtalan probléma van, ami indukálhat okkal öngyilkosságot. Lehet szó olyan gyógyíthatatlan betegségről, ami tönkreteszi valaki életét, van aki annyira előnytelen külsővel vagy belsővel rendelkezik, amin évtizedek alatt semmit sem tudott szépíteni, így teljesen elmagányosodva él, vannak, akik sikertelenek mindenben, mert egyszerűen semmihez nincs érzékük, stb...

Általánosságban ezt nem jelentheted ki, hogy jobban sajnálják a fiatalokat, mert felnőtt, érett emberek nem nézik jó szemmel, amit ma a tinik csinálnak, többnyire csupán figyelemfelkeltés céljából. Még ha komoly problémád volt, akkor sem, mert rengetegen estünk át gyerekkori traumákon, amiket sosem fogunk elfelejteni. Én egy középkorú embert jobban sajnálnék, az biztos.

"De hát nem várom, hogy megértse az aki nem élt meg igazán mélypontokat, csak úgy magyarázza a közhelyeket, mert azt mindenki tudja.

"

Nem csak ugy megmagyarázom. Tudom mi az a mélypont.

Ja és sok gyógyithatattlan ember van, aki bármit megtenne ha még egy kis ideig élhetne? Más meg élhetne, de eldobja az életét mert nem kell neki.

Hát mert egy tönkre ment szerencsétlen élet nem sokat ér.

Aki meg éli normálisan az életét és rákos lesz, persze, hogy mindent megtenne, ha élhetne.

Nem hiszem, hogy a két élet egyenértékű lenne.

De most mit csináljon az ember? Csak azért élje tovább nyomorúságos életét, mert más elveszti a sajátját egy betegség által?

Hagyjuk màr ezeket a érzéketlen közhelyeket,de tényleg mostmàr...nem unalmas?!...

Ha olyan rendbe lennél,akkkr nem itt ülve osztanàd az észt...csak leplezi az ilyen a gyengeségét..ezt hìvjàk kivetìtésnek!!

"Hagyjuk màr ezeket a érzéketlen közhelyeket,de tényleg mostmàr...nem unalmas?!... "

Sajnálattal jobb lesz bárkinek is? Nem.

Ha látsz a földön feküdni valakit, tök mindegy részeg vagy rosszul lett. Te odamész, hogy jajj de sajnállak?

Én ha tudok, segitenék neki.

Olvastam egy jó idézetet erről a tipikus fölényeskedő bunkó hozzáállásról, amit az öngyilkosokkal szemben tanúsítanak egyesek (sajnos már nem emlékszem ki mondta):

"Amikor a rák vesz el egy életet, akkor a rákot hibáztatjuk, viszont ha egy mentális betegség öl meg valakit, akkor az embert"

Egy teljesen egészséges ember NEM öli meg magát.

Persze a legtöbb emberben megfordul életében legalább egyszer, hogy talán nem is lenne olyan rossz meghalni, de ép elmével NEM TUDSZ eljutni arra a pontra, hogy véget vess az életednek.

Az érzéseink és cselekedeteink nem olyan megfoghatatlan jelenségek, mint aminek sokan hiszik őket; kémiai reakciók és hormonok eredményei, amik nem mindig működnek megfelelően. Mit nem lehet ezen érteni?

És hogy a kérdésre is "válaszoljak": 1. írta jól, a többi fölösleges szócséplés

Nem tudom. Talán mert a fiatal előtt még ott van az élet, meg alig élt még. A munkahelyen velem is kivételezik a főnököm. 23 éves leszek , még tinikoromban alakult ki nálam a pánikbetegség, depresszió, később skizofrénia is, néhány gyerekkori trauma miatt. Nagyon kedves velem és az idősebbek akik szintén betegek valamivel, azok akik a nehezebb munkákat kapják. Talán valóban azért van ez igy, mert fiatal vagyok.

Az öngyilkossággal csak a körülötted élőket és a saját családodat keserited el, de nagyon. Én is megpróbáltam.... Aztán rájöttem hogy mindig a megoldást kell megkeresni hogyha valami probléma van az êletünkben. Fel a fejjel. Mindig a megoldást keresd.

Szerintem aki lenéz másokat,az kor nélkül teszi.

Van,aki meg pont fordítva gondolkodik.

A tininek "semmi gondja" nem volt oka.

Ellenben az idősebbnek lehettek anyagi gondjai,stb.

A valóság az,hogy nem a kor határozza meg,hogy milyen nehéz helyzetben van egy ember.

Ha valaki beteg,az 18 évesen is lehet,hogy beteg volt,és 40 évesen is az.

Vannak élethelyzetek,amikor nincs miért már élni.

Maga az élet is szenvedés,akkor minek?

Inkább az eutanáziát kellene engedélyezni azoknak,akik nem akarnak már élni.