Hogyan fogadjam el, hogy nem vagyok szerethető ember?
Ezt most egyáltalán nem azért írom, hogy olyan válaszokat kapjak, hogy "de, hidd el, te is szerethető vagy", hanem azért, mert tanácsokat szeretnék kérni, hogy hogyan fogadjam el, hogy nem lehet engem szeretni.
A szüleim (együtt vannak) állandóan csesztetnek, amikor csak tudnak, belém kötnek, és tudom, hogy szeretnek, de nem bíznak bennem, de nem is csodálom, állandóan hazudok és szörnyen idegesítő vagyok, egyfolytában lógok mindenkinek a nyakán, be nem áll a szám, és persze könnyű azt mondani, hogy "változz meg", próbálok, de ezt a gondolatot mindig, pont akkor felejtem el, amikor az előbb említett tulajdonságaimat használom. Az osztályból sem szeret senki, csak kihasználnak, meg leráznak, de hogyha más lennék, és egy osztályba lennék egy olyan lánnyal (13 éves vagyok), mint én, valószínűleg én is megőrülnéj tőle. A, d nővéreimmel igazából jóban vagyok, de velük sem igazán bizalmas a viszonyom. Annyira jó lenne, hogy ha szomorú vagyok rácsörögnék egy barátnőmre (ami nincs), aki szívesen fogadja a hívásom, meghallgatja a problémám, és segít megolda ni, de olyan idegesítő, hogy senkvel sem tudok őszintén beszélni, mert mindenki leráz, és csak egy sz.aros naplóba tudom leírni a gondjaimat!!! Internetes barátkozással próbálkoztam egyszer, de kiderült, hogy a tag, akivel chatelek, két osztálytársam, csak kamuprofilból írnak, azóta nem írok és nem válaszolok idegennek. Na, be kell ismernem, hogy egy idegesítő, kétszínű, szar alak vagyok, akit nem lehet szeretni. Csak az a baj, hogy nagyon vágyom a szeretetre, szeretetéhes vagyok mindig, és ez borzasztó érzés.
Mit tegyek? Hogyan fogadjam el, hogy szerethetetlen vagyok?
13/L
Erre mást nem lehet mondani mint,hogy változz meg!!
Ne hazudozzál,ne akaszkodj mindenkire!
Ha a családoddal sem tudod megbeszélni a dolgokat,akkor ott nagy a baj.
Ne csodálkozz rajta ha nem beszélnek veled,kiközösítenek.
Most őszintén,ha te is utálnád magad,akkor,hogy várod el,hogy szeressenek?
Talán jó ötlet lenne sulit váltani. Vagy bírd még ki ezt az 1 évet,aztán ott a középsuli. Ott majd új lapokkkal indulhatsz.
De ha nem tudod megállni,hogy ne hazudj,akkor barákozz szintén hazudós emberekkel,és akkor annyit hazudhattok amennyit tudtok,vagy változz meg! Írtad,hogy könnyű ezt mondani,de ha ikyen maradsz akkor nem lesz jobb. Nem lesz olyan aki arra vágyij,hogy esetleg elmond a titkait másoknak. Nem lesz olyan aki azt akarná,hogy akaszkodj rajta! így nem fogsz találni senkit.
De,hogy valami pozitívat is írjak,és ne csak rosszat,az is lehet,hogy idővel ezt (talán) kinövöd. Ja és kérd meg a szüleidet,hogy legyen egy kisállaod. Hidd el az szeretet ad,neki nem tudsz hazudni,megnyugtat.
14/l
*hazudni neki
Ja és amit most leírtam kicsit durván hangzik,de csak próbálok segíteni.
és tudod mi vagy még?Egy értelmes lány aki sokkal jobb sorsra érdemes.Először azt hittem egy felnőtt levelét olvasom és még abból is egy okosabb,műveltebb felnőttét.
Az értelem ami benned 13 évesen már most megvan át fog segíteni minden nehézségen ,csak bízz ebben és minden rendben lesz.
Nem kell sok barát az csak nyűg,csak egyet szerezz akiben megbízol és aki megbízik benned.Erre koncentrálj és közben használd azt a nagy eszedet.
Ha nagyon szharul vagy néha írhatsz nekem privát üzenetet,nem ígérhetek egy életre szóló kapcsolatot,de a pillanatnyi helyzeteden talán tudok egy kicsit segíteni.
Köszi :*
mondtak már sokmindent, de azt, hogy értelmes vagyok, soha. Csak mert diszkalkuliás vagyok, sokan lebutáztak már.
Kérlek, ne haragudj, de az említett internetes dolog után nem csak azt állítottam be, hogy chaten mindig offline legyek, hanem más közösségin (többek között itt Gyakorikérdéseken) sem válaszolok a privátokra, és nem is írok. Elég volt egyszer szembesülnöm az internet komoly veszélyeivel :-\ remélem, megértesz.
Én már felnőtt vagyok.Csak vészhelyzet esetére ajánlottam fel,de azért próbálj találni valakit aki kéznél van ha nagyon kell.
Az értelmi képességed a legnagyobb kincsed,még minden hibádat kinőheted,kijavíthatod,de akinek nem vág az esze az már örökre úgy marad.
Még csak 13 éves vagy. A te korodban én is átéltem egy hasonló "senki sem szeret" korszakot, ahogy szerintem mindenki a kamasz kora elején.
A szüleid biztos szeretnek. Nyiss feléjük, mondd el nekik, hogy úgy érzed, nem kapsz elég szereteted, ahogy a nővérednek is, hátha jobban megérti.
A barátaidnak is felvetheted. Vagy ha nem csak te érzékeled így, és valóban ilyenek, a középiskola tényleg új, jobb kapcsolatokkal szolgálhat.
Viszont hazudni nem jó. Ebben komolyan meg kéne változnod. Csak el kéne határoznod magad, és hidd el, sikerülne. Lehet úgy érzed, nem szeretnek, de ha hazudsz nekik, te sem szeretheted őket eléggé.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!