Mit tegyek ha egy selejt vagyok?

30 éves nő vagyok és nem vagyok képes semmire. Félek elmenni a boltba egyedül, a munkahelyeimet sorra otthagyom mert rettegek emberek közt lenni, cikiznek mert 2 szót nem tudok szólni, elsírom magam ha beszólnak nekem hogy rosszul csináltam valamit.

Jelenleg már munkát sem keresek ezért... de nyilván így nem lehet élni, nem fognak mindig eltartani. Itthon persze már elegük van belőlem, hogy semmit nem csinálok, csak vagyok.

Iskolát sem fejeztem be még, mert ott sem mertem beszélni, és nyilván úgy nehéz vizsgázni ha az ember nem képes elmondani amit el kéne.

Aztán még ott van a párkapcsolati gond, nos kapcsolatban is ugyanolyan félénk vagyok, hiába vagyok évek óta valakivel, közel még nem kerültünk egymáshoz azóta sem.

Szerintetek valahogy van ebből kiút? Sokszor már eszembe jut az öngyilkosság is, mert ennek semmi értelme, csak gondot jelentek mások számára, akik eltartanak. Értelme, haszna nincs a létezésemnek.