Ti szoktatok tapasztalni ilyen "szégyenrohamokat"? Van rá megoldás?

Nem csak cikis helyzetekre való visszaemlékezésnél van ilyen "rohamom", hanem akkor is, ha csak egy sima rossz vagy szomorú emlék jut eszembe. És akkor is, ha az emléknek igazából semmi köze hozzám.

Mondok egy példát: a kisvárosban, ahol éltem a szüleimmel, volt egy kis park vagy tér vagy mi. A kis téren volt egy rész, ahova virágokat ültettek. Én egyszer, amikor átmentem a téren láttam, hogy közmunkások ássák ki a virágokat (árvácskák voltak) és csak úgy b----ák bele egy nagy átlátszó nejlonzsákba őket, mert a drága polgármester desing-t akart váltani a téren :'( Úgy sajnáltam azt a sok virágot, biztos kidobták őket, csak úgy dobálták bele abba nagy zsákba gyökerestől. Pedig semmi bajuk nem volt, nem nyíltak el, hát láttam őket előző nap.

Az arcom szokott berándulni ilyenkor meg elkezdem kapargatni a körmöm melletti bőrt, de ezeket akkor is produkálom, ha ideges vagyok.

Nekem voltak, nagyon ritkán vannak is.

Megoldást nem nagyon tudok, én annyit fejlesztettem ki a sok év alatt, hogy valahogy észreveszem mielőtt jönne a rossz gondolat és megtiltom magamnak hogy rágondoljak. Ez kicsit káoszos tudom, de nem tudom jobban elmagyarázni, amíg te magad nem tudod megcsinálni addig nem is fogod érteni se nagyon sajnos.