Ne legyek senkivel kedves, mert félreértik?
Alapból ilyen vagyok, mindenkivel, nem bunkózom ok nélkül.
Sokat mosolygok, de a férfiak félreértik.
Nem lehetek csak úgy vidám az életemben? Miért feltételezik, ha valakire rámosolygok, össze akarok jönni vele?
Ez egy tök jó kérdés, nekem is ezzel van a bajom. Alapból egy nagyon nyitott, jókedvű, nevetős nő vagyok. Mindenkivel igyekszem megtalálni a közös hangot, szeretek nevetni, poénkodni, szerintem így könnyebb elviselni az élet nehézségeit is. Persze tudok komoly is lenni. Nem vagyok idétlen, vihogós.
Majd összejöttem a párommal, és nemegyszer rendezett féltékenységi jelenetet, ha a munkatársainkkal is nevetgélünk, poénkodunk, és azt mondja, ezt félreértik, és majd többet akarnak, és k..rvának néznek, és stb...
Az a baj, hogy ezekkel az emberekkel egy helyre járunk. Mármint ilyen hobbi/szakkör szerűség. (Felnőttek vagyunk.)
És ezért nehéz, mert emberekként nagyon kedvelem őket, és nagyon nagy arcok, de láthatják, hogy mindenkivel kedves vagyok, és mégis azt hiszik, hogy tőlük akarok valamit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!