Szerintetek miért nehéz együtt élni a hangulat emberekkel?

Van egy nagyon hangulatember barátom, vele azért pokoli nehéz, mert néha rájön, hogy most épp rossz a kedve és az egész világra dühös, és akkor velem (és mindenki mással) is úgy viselkedik, mintha valami borzasztó dolgot tettem volna ellene. Azért érdekes, mert mi például soha nem veszekedtünk, általában nagyon egy hullámhosszon vagyunk, és maximálisan ismerjük és elfogadjuk egymás ökörségeit. De amikor ilyen, az borzasztóan rosszulesik, és hozzászólni sem merek.

Soha nem tudom, hogy mit várhatok tőle.

Valószínűleg egy fedél alatt élve még kiélezettebb lehet egy ilyen viszony.

Mert kivetel nelkul onzoek, nincsenek tekintettel a masik emberre. Nem lehet veluk normalisan egyutt elni, csak kiszolgalni a hangulatukat, orokke alkalmazkodni hozza. Ennelfogva szivjak a masik ember energiajat, keptelenek egyutterezni. Ezert. Pedig ez elhatarozas kerdese, csak amig ugye megteheti, hogy a hangulatanak rendel ala mindent, addig meg is tesyi.

Keruld el az ilyet nagy ivben.

mert kiegyensúlyozatlanok és labilisok.

ebből adódóan nem lehet rájuk számítani komolyabb dolgokban.

pl meg van beszélve,hogy dolog van 3kor meg kell jelennie.

és akkor egy szeszélyes simán kitalál valamit,hogy miért nincs ott.

ilyen emberre nem lehet számítani,tehát értelem szerűen a közeli köreimben nincsen ilyen ember.

ha pedig mégis ilyen volt,mert valami miatt nélkülözhetetlen,akkor rövid úton szembesítve lett azzal,hogy a tetteinek következményei vannak,időnként fájdalmas következményei.

de társaságba bohócnak,vagy röhögni valakin arra teljesen jók.