Önök szerint / Szerintetek valós-e a Sumer / Magyar (nyelv) rokonság?

Én csak dokumentumfilmekből, előadásokból ismerem ezt a témát, nem tudom ez mennyire felel meg az elvárt műveltségnek, de azért leírom a véleményem:

Sok olyan magyar szóról beszélnek, ami ősi alakban megtalálható a sumér nyelveben, meg magát a nyelv rendszerét is hasonlónak mondják, ami elgondolkodtató.

Én viszont mindig fenntartással kezelem az ilyen spekulációkat, mert elfogultságot gyanítok bennük. Mindig azt érzem, hogy a történészek igyekeznek a saját nemzetüket nemesebbnek beállítani a valóságosnál. Pl. hogy a magyar nép nagyon művelt volt, földművestől a fejedelemig mindenki írástudó volt; aztán hogy a honfoglaló magyarok harcban vitézek, öltözködésben elegánsak, termetre külsőre szép emberek voltak; aztán hogy a Kárpát medence elfoglalása nem önkényes hódítás, hanem visszafoglalása volt a magyarok jogos birtokának, mert ugye a magyarok és a hunok egyek voltak, Attila magyar király volt valójában, és a hunok már az 5.században is birtokba vették ezt a földet, (sőt vannak akik szerint már 35 ezer éve is a magyaroké volt); aztán ha már Atillánál tartunk, amióta kiderült róla hogy magyar fejedelem volt, azóta egyben igen melegszívű igazságos uralkodónak kell őt hinnünk, szemben az eddigi kegyetlen ábrázolásával; aztán a magyarok nem is fosztogatni mentek Nyugat-Európába, hanem mert a rosszindulatú európaiak gonoszkodásai erre kényszerítették őket; és különben sem voltak a magyarok olyan kegyetlenek a portyáik során, mint pl. a tatárok a tatárjáráskor. Szóval sok ilyen dolog van, amit ha elhinnék, szinte dagadna a mellem a büszkeségtől, hogy mekkora nemes nép sarja is vagyok én... De én inkább megmaradok egy középszerű szkeptikusnak, mint önámító, hiszékeny büszkélkedőnek. Lehet persze, hogy a fenti dolgok között akadnak valósak is, miért ne lehetnének azok, és lehet, hogy a sumérekhez is sok közünk van, ki tudja. De nem kell azért olyan könnyen bekajálni ezt, mint ahogy a többit sem, szerintem.

Semmiféle nyelvrokonság/rokonság nem létezik a kettőp között. Egyszerűen nem lehetséges, mivel sem időben, sem térben nem érintkezett a két kultúra.

Esetleg ha nem EZO.TV honlapokra járnál...

"Ez nem bizonyíték?"

Eltaláltad.

Magyarnár beképzeltebb majom csak a amerikai.

A különbség csak az hogy mig ők mindenkitől származnak, így mi nem csak mindenkitől származunk, hanem tőlunk is mindenki származik, talán csak a majom nem.

Röviden: Foglalkozni kell a kérdéssel, mivel a tudomány jelen állása szerint nincs elég bizonyíték sem az elmélet mellett, sem pedig ellene.

Hosszabban (talán valaki azért elolvassa): A tanulmányok egy része figyelemre méltó, bár a módszertanon lenne még mit javítaniuk, de a kutatás nyilván egy folyamat. Jelen stádiumban nem mondható meg biztosan a válasz, így nem igazolható (elegendő számú bizonyíték hiánya miatt), de nem is cáfolható (mivel ellenérv sincs). Az, hogy nem érintkeztünk velük, nem lehet ellenérv, mivel az csak feltételezés, hogy őseink mikor és merre vándoroltak (ráadásul arra sincs semmilyen bizonyíték). A sumerok utódairól sem tudjuk (ha voltak), hogy merre vándoroltak. A problémát tovább bonyolítja, hogy a sumer nyelvet nem is ismerjük pontosan, csak közvetítő nyelveken át, így viszont a szavak nyilván torzultak, és igen nehéz visszakövetkeztetni az eredeti kiejtésükre (ha lehet egyáltalán). Éppen ezért óvatosnak kell lenni bármiféle következtetés levonásával (ez arra is vonatkozik, hogy néhányan szeretik kijelenteni, hogy semmi közünk hozzájuk, de igazából ők sem tudnak semmilyen észérvet felmutatni abban az irányban, hogy miért ne lehetne közünk hozzájuk).

Pár módszertani megjegyzés (pártatlanul): az alternatív nyelvelméleteket szeretik szétszedni a hivatalos nyelvészek, mondván, hogy módszertani hibákon alapulnak (pl. nem adták meg az ékjelet, nem a sumer, hanem az akkád nyelv szavait használták fel, stb.) Nyilván volna még mit finomítani, de ezektől a hibáktól az elmélet nem lesz automatikusan hülyeség. A finnugor elmélet "bizonyításakor" is súlyos módszertani hibákat vétettek (a szerintük hasonló szóalakok nagy része véletlen egyezés, illetve az 5-6 nyelvben, ahol megtalálták a hasonló vagy azonos alakokat, a jelentésük más és más (általában még csak nem is hasonló), ezt azonban nem szokták hozzátenni a listáikhoz, illetve láthatóan nem is zavarja őket). Viszont ha valaki alternatív elméleteket szeretne igazolni, ott rögtön hatalmas precizitást követlenek a nyelvészek, pedig ha a finnugornál megengedőek voltunk, akkor a többinél is annak kell lennünk. Vagy a finnugornál sem. Ha az ilyen módszertanilag kifogásolható elemeket kivennénk a finnugor elméletből, akkor is maradna pár rokon szó, de kevés. Amelyek jövevényszavak is lehetnek. Szinte az egyetlen valódi érv a finnugorokkal való kapcsolat mellett a számok azonossága. De ez átvétel következménye is lehet, bármelyik népnél. Az alapszókincs és a nyelvtan egyezése semmivel sem nagyobb mértékű, mint a török nyelvekkel, ráadásul a perdöntőnek tartott szabályos hangmegfelelések is megtalálhatók a törökkel rokonítható szavainkban is, tehát súlyos módszertani hiba azt mondani, hogy a török szavaink egyértelműen jövevényszavak. Ezt azért szokták mondani, mivel szerintük ismerjük a vándorlás útvonalát (de ez nem igaz). A vándorlás útvonalát a finnugor elméletből következtették ki, így nyelvrokonsági kérdésekben azt nem szabad érvként felhasználni. És ha a törökből indulnánk ki, akkor a finnugor szavak kerültek volna később a nyelvünkbe, ugyanannyi logika van benne. Szintén emellett szól, hogy a török eredetű szavaink ugyanúgy alapszókincsbeli szavak (sok, kicsi, apa, anya, személyes névmások, stb.). Az apa és anya elvileg nem játszik, mivel az megvan a török és a finnugor nyelvekben is. Ezért nem is fogadják el a török nyelvrokonság bizonyítékaként (a finnugorság bizonyítékai között viszont szerepelnek, érdekes, nemde?). Az egész ellentmondást feloldaná az uráli-altáji nyelvcsalád közös eredete, amelyet a nyelvészek elvetnek, mivel nem találtak rá (szerintük) elég bizonyítékot. De cáfolni sem tudják, így nem kellene elvetni. De a magyar nyelvet objektíven vizsgálva számos érvet lehetne találni az elmélet mellett.

A következő kérdés az, hogy mikor alakult ki az urál-altáji nyelvcsalád, és honnan származik. Ez az elég távoli múltba vész (éveket nem írok, mivel az csak spekuláció lenne, amely értelmetlen). Ezért kellene tovább kutatni pl. a sumer vonalat is, mert az is lehet egy lehetőség. Nem véletlen, hogy a finneknek és a törököknek is vannak sumer nyelvrokonsági elméleteik. De mivel a sumer nyelv jelenleg csak rekonstruált, és nem tudjuk, hogy mennyire pontos ez, ezért igen komoly kihívást jelent bármilyen nyelvvel is rokonítani, ugyanakkor viszont a rokonítási kísérletek során megengedhetőek a szokásosnál eltérő hangváltozások is (az eltelt hosszú idő, illetve a pontos rekonstruálhatóság hiánya miatt is). Nyilván megengedőbb módszertannal több nyelv is fennmarad a rostán (a magyar, a török, és a finn is), utána azok között kell megnézni, hogy melyik a valószínűbb, illetve azt is, hogy az adott nyelveknek lehet-e közük egymáshoz.

Csak pár szösszenet, ha valaki még nagyon ráér:

[link]

A listában szereplő török szavak közül lesznek, amelyek ismerősen fognak csengeni.

"Bobula Ida egyike a nemzetközileg elismert legkiválóbb sumirológusoknak."

Ez nem igaz. Komoróczy Géza: Sumer és magyar c. könyvét ajánlom.