Ti tapasztaltatok már olyat a környezetetekben, hogy a gyermektelen 30-40 év körüli nők a kapcsolataikban sokszor viselkednek gyerekesen, netán gyerekként?
Én már több ilyen ismerősömnél tapasztaltam, hogy pl. az egyik nagyon sokszor mint egy kis pingvin, affektálva odatipeg a férjéhez puszit kérni, sokszor használ gyerekes "nyávogó" hangnemet, vagy pl. egy kirakodóvásárban "jaj de cuki ez a..." plüssállat, vagy bármi más amit az ember általában a gyerekeinek vesz, és rohan megvenni.
A másik pl. előszeretettel posztolgat közösségi oldalon olyan fotókat magáról, ahol különféle gyerekeknek szánt játékokon pózol (pl. plázákban kirakott nagyobb meglovagolható állat, vagy állatkertben, parkokban is van ilyen, stb.). Ugyanő szintén hajlamos a "cuki állatkákat (ez tetszés szerint behelyettesíthető)" megvenni magának, de vele már régen találkoztam, nem tudom, hogy a kapcsolatában is ilyen-e.
Egy harmadik ismerősöm szintén sokszor nyávogva, affektálva beszél a párjával, és egyszer mesélte, hogy voltak egy wellness hétvégén, és mondta, hogy "síram amikor haza kellett jönni, mert annyira szerettem volna még maradni".
Vajon tényleg van összefüggés, hogy a gyermektelen emberek infantilisebbek?
Ez egyáltalán nem valami bántás akar lenni, csak amolyan "népi megfigyelés". Kíváncsi lennék, hogy más is észrevett-e már hasonlót.
Ja, és a fent leírt esetekben 38-42 év közötti nőkről volt szó.
válasza:
válasza: válasza:Két fogalmat külön kellene választani:
az infantilis az, aki BELÜL , lélekben nem elég érett, nincs kellő felelősségvállalási készsége, nem fejlődőképes, lelkileg nagyon rugalmatlan, képtelen a totális önellátásra akkor is, ha van jövedelme, munkája.
Evvel szemben nagyon is hasznos, aki nem csak hogy ellentéte a fenti vonásoknak, viszont ugyanakkor képes megtalálni egykori kisgyermeki bölcsességét saját magában, plusz képes újra gyereknek lenni amellett, hogy felnőtt kvalitásokkal is bír - pl az, hogy képes újra gyerek IS lenni, nagyon is hasznos, a tekintetben, hogy gyermekekkel érdemben foglalkozni tudjon, pl játszani velük, érteni a gyermeki nyelvet, lelkivilágot, és a hibás felnőtt jellemzők helyett a megfelelő gyermeki értékekkel rendelkezik, pl sok felnőtt normákba, szabályokba fásul, ezért bizonyos szempontból rugalmatlan a legtöbb felnőtt gondolkodása, pl az óvodásokéhoz képest.
És most NEM a logikai érzékre gondolok, de pl a lényeglátásra, pl megoldási ötletek terén sokszor az óvodások javára billen a mérleg.
Aki felnőtt, de egyben képes ELJÁTSZANI, tiszta gyermeki játékkal egy gyermeket, pl affektál, gügyög, avval semmi gond nincs, önmagából ebből még nem derül ki, h ő valóban felnőtt, de egyben újrafelfedezte egykori gyermeklelkét (esetleg most pótolja be!!),
vagy pedig hogy infantilis-e az illető. Pusztán a gügyörészésből nem derül ez ki.
Nekem kicsit úgy tűnik, mintha az ezek a nők - legalábbis az általam ismertek - valamilyen szinten belehelyezkednének a nem lévő gyerek szerepébe (is).
Nem mondom, hogy biztosan így van, csak én gondolom ezt.
válasza:Egy RÉSZÜK ilyen, valóban.
Míg MÁS RÉSZÜK NEM azért gügyörészik, mert infantilis.
válasza:jav:
NEM azért, mert infantilis VOLNA.
Én sem gondolom, hogy minden gyermektelen nő ilyen, csak ez feltűnt a környezetemben, és kíváncsi vagyok, hogy más is észrevett-e ilyesmit.
Sőt, megmondom őszintén, amíg nem volt gyerekem, én is felültem ilyen mindenféle állatokra, de mióta van, azóta valahogy eszembe sem jut. De a többi jellemzőt nem vettem észre magamon, mondjuk a fölösleges porfogókat sosem szerettem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!