Emberek, miért nem vagytok őszinték facebookon?

Wow!!

Azt hittem a kommunikáció két ember között van.

Keresd fel személyesen, vagy telefonon, ha nagyon közölni akarsz valamit.

Addig meg ne vonj le olyan következtetést, ami a másikban nem is biztos hogy megvan, csak te gondolsz rá így.

:D

Én csak azt nem értem, hogy téged miért érdekel ez a virtuális pöcegödör? Miért nem a valós életeddel, az igazi személyes kapcsolataiddal foglalkozol?

Fáj, hogy némít?

Nem.

Fáj, hogy offline-ként látod?

Nem.

Van ez miatt bármilyen hátrányod?

Nincs.

Lemaradsz valami érdekesről, fontosról?

Nem.

Háááát akkkkkoooorrr???

" :D

Én csak azt nem értem, hogy téged miért érdekel ez a virtuális pöcegödör? Miért nem a valós életeddel, az igazi személyes kapcsolataiddal foglalkozol?

Fáj, hogy némít?

Nem.

Fáj, hogy offline-ként látod?

Nem.

Van ez miatt bármilyen hátrányod?

Nincs.

Lemaradsz valami érdekesről, fontosról?

Nem.

Háááát akkkkkoooorrr???"

Én egyáltalán nem vagyok oda a fb-ért, de meg kell védenem a kérdezőt. Először is nem tudjuk mindenkinek a telefonszámát, aki a fb-on ismerősünk, és ha face-en nem válaszol, mégis hogy szervezzünk velük közös programot, ahol majd személyesen találkozhatunk?

Fáj-e, ha letilt? Igen. Lelkileg. (Te csak fizikai ingerekre gerjedsz? Mint az amőbák?)

Van-e hátrányom?

Igen. Elvesztek egy barátot, másnak is elmondja, hogy idegesítő vagyok, nem hívnak meg ide-oda, a személyes kapcsolatok rovására megy.

Kimaradok-e izgalmasból?

Egy komplett barátságból, ba-er. Azzt ne mondd, hogy a fb-on leráz, az élőben igaz barát.

"Először is nem tudjuk mindenkinek a telefonszámát, aki a fb-on ismerősünk, és ha face-en nem válaszol, mégis hogy szervezzünk velük közös programot, ahol majd személyesen találkozhatunk?"

Fordítva vagy bekötve. Én olyanokkal szervezek közös programokat, akiket ténylegesen ismerek, személyesen is találkozunk elég gyakran, és még a telefonszámát is tudom.

"Fáj-e, ha letilt? Igen. Lelkileg. (Te csak fizikai ingerekre gerjedsz? Mint az amőbák?)"

A fészbukos kapcsolatoknak egyáltalán nem tulajdonítottam semmilyen jelentőséget, sőt, én is letiltottam anno az ismerőseim 90%-át, de már 4 éve nem is létezem fészbukon. Ti már létezni sem tudtok nélküle, pedig attól lesz csak igazán sivár, üres életetek és értelmetlen emberi kapcsolataitok tömkelege.

"Van-e hátrányom?

Igen. Elvesztek egy barátot, másnak is elmondja, hogy idegesítő vagyok, nem hívnak meg ide-oda, a személyes kapcsolatok rovására megy.

Kimaradok-e izgalmasból?

Egy komplett barátságból, ba-er. Azzt ne mondd, hogy a fb-on leráz, az élőben igaz barát.""

Na, ez a vicces bennetek. Milyen barátot veszítesz el? Tudod, hogy mi az a barátság? Azok nem a fészbukon születnek, hanem az élet kovácsol össze embereket.

Én kulcsos gyerek voltam, nem a pc előtt nőttem fel, hanem az utcán. Fociztam, bicajoztam, horgásztam, úsztam, kajakoztam, csavarogtam stb. Utána kollégista voltam, aztán katona, de fiatalon is sportoltam, sokat jártam diszkóba, koncertekre, jégkorongmeccsre, kocsmatúrákra, csajoztam, biliárdoztunk a haverokkal, vagy együtt dolgoztunk évekig külföldön, és csak egymásra számíthattunk, és sorolhatnám a végtelenségig, de a lényeg, hogy emberek közt voltam, és nagyon sok ismerős és néhány életre szóló barátság is lett így. Hozzáteszem, hogy nem fészbukon tartjuk a kapcsolatot. Az én barátaim 20-30-35 éve barátaim.

Nem azért maradsz ki valamiből, mert a fb-on némít, tilt valaki, hanem azért, mert amíg a monitort bámuljátok, és a fb-tól várjátok a csodát, addig elmegy mellettetek az élet. Én voltam olyan szerencsés, hogy a 70'-es, 80'-as években nem volt internet, így a mi generációnk tud normális emberi kapcsolatokat kialakítani, mert mi még úgy nőttünk fel. Ti erre már képtelenek vagytok, csak a tükörben pózolás, és a lájk éltet benneteket, és betörik a fejetek, ha valaki nem kíváncsi már rátok.

Csak sajnálni tudom az ilyen szerencsétleneket.

„Fordítva vagy bekötve. Én olyanokkal szervezek közös programokat, akiket ténylegesen ismerek, személyesen is találkozunk elég gyakran, és még a telefonszámát is tudom. „

Hát basszus, akkor te vagy fordítva bekötve. Mi az istennek jelölsz be olyanokat, akik igazából nem is beszélnek veled? Ebben nem én vagyok a hülye.

Felidegesítesz a kommenteddel. Értsd meg, hogy sok nagyon jó barátom külföldön él, vagy Erasmusra ment, vagy más városba ment. A fene fog Írországba telefonálni. Igenis találkozunk velük személyesen. Nehogy már azt mondd, hogy sose telefonálsz, csak személyes találkozókon írod be előre a naptárba a következő időpontot. A telefon meg onnantól mit különbözik a FB-tól? Azért nem tudom a számukat, mert már nem nagyon használjuk. Minek? Az pénzbe kerül.

Olyan szinten vagy előítéletes, hogy hihetetlen. Most mondhatnám, hogy nem szokásom a tükör előtt pózolni, meg amiket felsoroltál, de azt a rövid választ írnád, hogy nem hiszed el, akkor meg minek…

Úgy viselkedsz, mintha csak fiatalok Fb-oznának. Anyám 59 éves, a FB-on szerveznek osztálytalálkozókat. Meg beszélget másokkal is Apám 63, ő is regisztrált. Ő régi külföldi munkatársaival beszél. A 70-es években voltál fiatal? Nagy dolog, az én szüleim az 50-es évek elején születtek, mégis Face-eznek, mint minden kollégájuk (pedagógus és mérnök), minden korukbeli, a falunkból ismert más idősek stb. Ne játsszuk azt, hogy csak a gyerekek face-eznek.

A Facebook sokat segít az introvertáltabb embereknek. Persze lehet rosszul használni, de ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye. Tiltsuk be a konyhakést is, mert sokan leszúrnak vele valakit? Alapvetően a Face-en meg lehet szervezni személyes dolgokat, lehet beszélni emberekkel, az meg már nem az én dolgom, hogy egyesek CSAK ott bezsélgetnek.