Utcán / buszon / metrón ki miért szokta bámulni a többi embert?

Erről a "szúrós szemmel vissza is nézek"-ről szokj le, mert férfiaknál ez egy komolyabb konfliktus kiinduló pontja lehet.

Valamelyik nap én is nézelődtem egy plázában a páromra várva, és egy fiatal srác bámult nagyon idegesítően, amikor arrafele néztem, pedig egyáltalán nem őt néztem, csak épp arról jött valami...khmkhm. "érdekes" :-)

De már ott tartottam, hogy odamegyek hozzá megkérdezni, mit bámul, meg vegyen be valami nyugtatót, mert baromi idegesítő a viselkedése, és zsibbadnak tőle az ujjaim.

Én is szoktam embereket figyelni, de persze nem feltűnően bámulni. Főleg azóta van ez, amióta anorexiával és evészavarokkal küzdök. Mindig hasonlíthatom magam hozzájuk, megsaccolom hány centi és hány kiló lehet, mennyi kalóriát ehet egy nap... Na, és amikor nálam vékonyabb emberek látok, rendszerint belül korholom magam. Vagy éppen motivál is, ha jobb kedvemben vagyok, hogy egyszer én is lehetek majd ilyen vékony.

Tudom, ez elég furcsa jelenség, de én mindig ezeket nézem egy emberen.