Túl sok az értetlen ember?
Egyre gyakrabban futok össze a világhálón (tudom, tuuuudom, való életben kéne, fogdbe) olyan emberekkel, akik képtelenek felfogni egy alapvető kis humorizálást, és a legkisebb, viccnek szánt "beszóláson" is megsértődnek, holott mindig éreztetem, hogy nem gondolom komolyan, nem írom, hogy "kövér vagy." aztán csodálkozom, hogy megsértődik, magukat persze a legtöbben okosnak, műveltnek vélik, azonban mindig úgy gondoltam, és még nyilván sokan, hogy az okos ember nem biztos, hogy értelmes is, engem pedig nem tud semmi olyan könnyen felbosszantani, mint az ostobaság. Nem vagyok egy okos ember, ezt tudom, az iskolában sem voltam soha ötös tanuló, mert borzasztóan nem érdekelt, mégis lehet velem beszélgetni, és legalább tudom értékelni, ha valakinek van humora, ha valaki könnyen veszi azt, ha viccből (de akár még ha komolyan gondolva is valami könnyedet) beszólnak neki, és a fél karom odaadnám egy olyan lányért, aki vevő erre, és nem kezd el játszani drámakirálynőt, amikor képzeletben kap egy taslit.
Nem foglalkozom én utána az olyan emberekkel, akiken látom, hogy alapvető dolgokat nem fognak fel, és apróságokon sértődnek halálra, de ha beleszaladok egy ilyenbe, csak-csak sóhajtok egy hatalmasat.
Más hogy látja ezt, valóban kicsit elbillent a mérleg az ostobák felé, vagy én vagyok ennyire szerencsétlen?
20/f
válasza: válasza:Azt tudom hozzá szólni, hogy a való életben is ilyenek az emberek, nemcsak a világhálón.
Főleg a lányok! Én is lány vagyok, mielőtt valaki szexistának merészel nevezni :D
A pasikkal mindig is jobban kijöttem, könnyebben megtaláltam a közös hangot, mint a lányokkal, mert tapasztalataim szerint a lányok képesek MINDENEN megsértődni. De kajak, MINDENEN! Jó, tudom magamról, hogy nyers a modorom meg a humorom, egyszerűen nem bírom ki, hogy ne mondjak ki egy nyelvem hegyén lifegő epés megjegyzést/idióta fárasztó szóviccet/frappáns oltást.
Ha ezeket pasiknak mondom vagy röhögnek egyet vagy visszaoltanak valamivel és a végén együt röhögünk. De ha egy lánynak? Két hét sértődés... Tisztelet annak a kettő (!!!!!) kivételnek, akiket ismerek és ugyanolyan idióták, mint én :D
válasza:Már az első mondatnál vigyorognom kellett, itt is átjön, hogy van stílusod:D
Keresgélj tovább, biztos találsz kedvedre való lànyt. Max nehezebb dolgod lesz=^___^=
#1, ez szövegkörnyezet függő, külsőre sosem teszek megjegyzést, máshová szúrok, ha elkezdenék példálózni úgy, hogy érthető legyen, a válasz is lenne olyan hosszú, mint a kérdés kifejtés :D
#2, szia példa!
#3, találkoztam én már olyannal is, aki nevetett, persze, de valóban néha már sok :D a lányoknál ez a sértődés van meg, a fiúknál meg a szimpla értetlenség, amikor látom a szemében, hogy ott belül egy hatalmas kozmosz van, és épp meghal egy újabb csillag.
#4, köszönöm és igyekszem nem feladni :D
válasza:Köszi a megerősítést!
üdv: a példa :)
válasza: válasza:Szerintem rásegít az, hogy interneten nincs meg az, ami az élő beszédben, ahol rásegít a hangsúlyod, a mimikád, a testtartásod, kézmozgásod, stb. Ezek mind-mind olyan nonverbális kommunikációs eszközök, amik fokozzák a mondanivaló milyenségét.
Ha face to face poénból mondod valakinek, hogy kövér vagy, látja rajtad az ironikus arckifejezést, esetleg legyintesz a kezeddel, vagy megérinted a vállát, laza a testtartásod - tehát minden alátámasztja azt, hogy viccelsz. De ha neten csak annyit írsz, hogy "kövér vagy", akkor azt tényleg könnyű félreérteni.
A nonverbális eszközöket igyekeznek valamilyen módon pótolni a smiley-k, emojik, meme-ek, de ez nem minden esetben működik, pláne, hogy valaki rosszul használja őket.
Lehet, hogy néhol félreérthető voltam, ha túl sokat gépelek, előfordul, hogy magam is belezavarodok, de olyat sosem írok, főleg így szimplán, hogy "kövér vagy", persze, hogy ezen bárki megsértődne, mindig éreztetem, hogy az adott dolgot nem komolyan gondoltam, és ami esetleg tényleg sértő lehetne, mint a kinézetre vonatkozó megjegyzés, vagy esetleg valamilyen állapotára, azt hanyagolom, mert ha tudná is, hogy viccből mondtam, valamennyire megsérteném vele. Nem úgy kell elképzelni, hogy mindenkit, akivel csak beszélek szanaszét szidalmazok "poénból", majd pislogok, hogy most mégis miért sértődtek meg ezen vagy azon :D
És persze, élőben merőben más, mert látja az arcom közben, a hangsúlyt, a satöbbit, de mégis azt gondolom, hogy írásban is meglehet érteni, mikor viccel az ember, mikor nem, főleg, ha használom a jeleket, és mindig tudtára adom a másik félnek, hogy mi a helyzet.
válasza:Azt is vedd azért figyelembe, hogy az emberek ismerkedés vagy friss ismerettség esetén nem veszik olyan jó néven a poénkodást, bizalmaskodást.
Én is hasonló vagyok, egy jó haverral vagy családtaggal simán cseszegetjük egymást poéból, vagy be-beszólunk (nem állandó jelleggel), röhögünk az egészen.
De ha egy olyan ember, akit épp akkor ismertem meg (pláne interneten) elkezdi nekem ugyanazt a stílust előadni, hát attól nem vagyok elájulva. Előbb ismerjük meg egymást, és majd akkor tudni fogom, hogy mit gondol poénnak és mit nem.
Nem tartom magam zárkózott embernek, és emiatt még nem ráztam le soha senkit, mert tudtam, hogy ez ő, most minek hepciáskodjak, de a véleményem azért megvolt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!