fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Lehetséges, hogy a tanárom...

Lehetséges, hogy a tanárom arcfelismerési probléma miatt nem ismer meg az utcán?

Figyelt kérdés

Nem akarom nagyon kiadni, szóval csak nagy vonalakban írom:

Órákon nagyon jóban vagyunk, sosem éreztem, hogy problémája lenn a személyiségemmel. Sőt, nagyon sokat bír velem dumálni. Szórakozóhelyen is összefutottunk már, ott is nehezen közelített, de végül egy társaságban maradtunk és sokat beszélgettünk. De valahogy mégis frusztrál, hogy amikor elmegy mellettem az utcán, ha én nem köszönök rá, akkor észre sem venne. Ez nekem olyan furcsa, hisz évek óta ismerjük egymást. Még az elején beszélt nekem arcfelismerési problémájáról, mondta, hogy sokszor van, hogy sokáig bejár hozzá valaki, de nem az archoz köti, hanem az indokhoz, amiért ment, de egy idő után már kialakul, hogy felismeri.

Néha haragszom rá, hogy engem nem ismer meg az utcán, néha olyan érzés, mintha direkt csinálná. De az is lehet, hogy annyira zavarja ez a problémája, hogy direkt rá sem néz emberekre az utcán? Inkább tapasztalatokat várok válaszul, ne linkeljetek a betegségről, mert nyilván utána olvastam, de tudom, hogy ennek vannak fokozatai.


2014. szept. 4. 14:54
 1/4 anonim ***** válasza:

Én is nehezebben ismerem fel azt, aki "nincs a helyén" (otthon, munkahelyen, szokott kocsmában, pont olyan kocsiban, általam rajta többször látott öltözetben). Kicsit rövidlátó vagyok, pont annyira, hogy szemüveg nélkül ne legyen sok esélyem felismerni a szembejövőt, kerékpáron már nemigen van időm köszönni a kései felismerést követően szemüveg nélkül. És sokáig nem volt szemüvegem, valamennyire elpuhulhatott ez a készségem. Volt egy elég hosszú időszakom, amikor sok-sok idegennel kellett kedvesnek lennem úgy, hogy jónéhányat illett megjegyeznem, mivel fordult hozzám és mivel tartozom neki. Ritkán volt olyan, hogy elfelejtettem valakit, és egyszer se kevertem össze senkit senkivel, egy darabig. Aztán mintha megtelt volna az ehhez szükséges rekesz a fejemben, jött az a fura jelenség, hogy olyanokra is ráismertem néha, akiket sose láttam... Az gáz, nem? Évekkel ezelőtt volt ez, és egy ideje van utcai szemüvegem, de még mindig hézagos, még mindig sokan üdvözölnek úgy, hogy "nem vetté észre itt meg itt", és az említett "nincs a helyén" dolog is egészen zavaró mértékben jelen van.


Aki jól ismer, az tudja ezeket rólam, őket nem zavarja, engem csak alig... Aki meg nem jól ismer, azt hadd zavarja...

2014. szept. 4. 20:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 A kérdező kommentje:
Köszi. Ezzel a "nincs a helyén" dologgal én is így vagyok. Pl. rendszeresen járok a közeli Spárba és a gyógyszertárba és megszoktam az embereket, akik ott kiszolgálnak. De ha meglátom valamelyiket egy más közegben, kb. fél napig gondolkodom, hogy honnan ismerem. Mondjuk a tanárom akkor is egy érdekesebb eset, mert azért itt már nem csak arról van szó, hogy berohanok és kirohanok névtelenül.
2014. szept. 5. 09:52
 3/4 anonim ***** válasza:
100%

Tanár voltam 21 évig.Tanítottam osztályokat elsőtől gimi másodikig,és hangszert magánórákon.Volt,akit 10 éven keresztül heti 2 alkalommal.Temérdek arcot ismertem meg,s talán ezért vagyok pánikban,ha találkozom valamelyikkel,hogy honnan ismerem.

Azt hiszem,sok kollegámban,s bennem is kialakult egy"védettség" a felismerés ellen,hogy több tízezer embert ne kelljen folyamatosan elménk felszínén tartani.

2016. jan. 2. 02:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 A kérdező kommentje:
2. Köszi, hogy írtál. Én épp a napokban kerültem ilyen helyzetbe: Én vállalkozó vagyok, bár kicsi, szóval nagyjából állandó ügyfeleim vannak. A minap ahogy beléptem a közeli áruházba, rám vigyorgott egy kedves nő én meg őrá, és éreztem, hogy ismernem kellene, de nem sikerült beazonosítani. Olyan szinten kellene, hogy ismerjem, hogy míg besétáltunk az áruházba átkarolta a karomat barátilag és így toltuk a bevásárlókocsit édeskettecskén. Én is nő vagyok, de kizárt, hogy leszbi, valami rémlik, hogy valamiért kedvel, és úgy rémlik gyereke is van de semmi nem ugrik be róla, hogy mit gyártottam neki korábban és mi a neve. Ő teljesen vidám volt, hogy meglátott, és totál közvetlen, kérdezte, hogy foglalkozom -e még ezzel meg azzal, és árajánlatot akar kérni, én meg mondtam, hogy természetesen, és vissza kérdeztem, hogy megvan-e a számom, mondta, hogy igen, megvan. Aztán elköszöntem tőle, mert hogy rohanok, szóval igyekeztem lerázni mielőtt kiderülne a beszélgetésből, hogy fogalmam sincs hogy kicsoda. Azóta sem ugrik be róla semmi. Azóta sem keresett, szóval vagy nem volt sürgős, vagy megérezte, hogy nem ismertem fel. Szar érzés.
2016. jan. 5. 13:49

Kapcsolódó kérdések:

Emberek főkategória kérdései »
Emberek - Emberi tulajdonságok kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!