Nagy probléma a "túlzott" igazságérzet?

Maga a tulajdonság nem probléma, hanem igen becsülendő. Viszont a tulajdonság miatti viselkedés sok problémát szülhet.

Sajnos néha vannak olyan helyzetek, amikor igazságtalan az élet, de mégis össze kell szorítani a szánkat, nem megszólalni, mert akkor még nagyobb lesz a baj.

Ha például egy ultraszemét főnököd lenne, és ha kiállnál valaki mellett (a főnök ellen), az állásoddal játszanál - de közben lenne otthon egy családod is, akiket el kell tartanod - mit csinálnál?

Rengeteg alá-fölé rendelt viszony van az életben, és nagyon sok olyan szituáció, amikor nem használ, csak árt az, ha valaki nem tud a fenekén maradni, és neki minden áron ki kell mondania, mi az igazság.

+ ott lehet a dolog, hogy mi van, ha mégsem neked lesz igazad? Lehet, hogy nem vettél észre valamit, vagy valamit nem kötöttek az orrodra, te nagy hangon kiállsz valami vagy valaki mellett és a végén te égsz be.

Nem elítélendő dolog néha hallgatni. Sőt, igazából bölcsebb is. Az "ami a szívemen, az a számon" magatartás nem visz messzire. Ha képes vagy csendben maradni, megfigyelni, hogyan alakulnak a dolgok és abból levonni a következtetéseket, az igen.

Bárcsak olyan egyszerű lenne az élet, hogy mindig csak egy igazság van és az a célravezető.