Hogyan rázzuk le az embereket? Többi lent.

Az a problémám, hogy egyre többet járnak nyakunkra emberek. Újabban váratlanul, kéretlenül. Mindig megfogadjuk, hogy nem lesz több ilyen, de csak jönnek és jönnek, úgy érzem mi rontottunk el valamit.

példák: A férjemet felhívja a kollégája, hogy 10 perc múlva benéz. Ez a benézés általában két óra.

Aztán átcsenget a szomszéd lány, még hoz is valamit, hogy ne legyen már pofám kidobni túl hamar, vagy csak valami ürüggyel.

Akkor nem beszélve a sok lelki fröccsről, mindig mindenkinek van valami megoldhatatlan baja és azért keres fel, hogy elpanaszolja, és persze, hogy a következő pillanatban már ott van nálam, mert úgy zokog a telefonban, hogy nem lehet nemet mondani.

Vagy pl. meglátta az ismerősöm gyereke a medencénket, addig rágta a szülei fülét, majd a szülei az enyémet, mire el kellett hívnom fürödni, különben világraszóló sértődés lett volna.

A saját udvaromba nem tudok úgy kimenni, hogy valamelyik szomszéd ne kiabáljon át valamiért, amiből végül beszélgetés lesz. De úgy sem tudok kimenni, hogy egyáltalán ne lássa, hogy kint vagyok és ne akarjon hirtelen valamit. Ha betonfalat építek, akkor is átlát, mert át akar látni. Az egyik szomszéd felől pl. palánk van ,de addig kepeszt, míg meglát. Pl. járjak az udvaromban terepmintás ruhában, hogy kevésbé lássanak meg, a férjemmel sms-ezzek, ha kin takarunk ülni, nehogy meghallják a hangunkat, vagy ha felhívnak folyton hazudjak? Nem egyszer volt már olyan is, hogy egyszerűen csak fogják magukat és becsengetnek hétvégén. Csak mert arra járt, meg stb. Unom, a férjem is unja és sokat veszekszünk újabban ,egymáson töltjük ki. Nem értem miért alakul ez így az utóbbi időben.