Egy szókimondó, temperamentumos nő hosszú távon tényleg ennyire kibírhatatlan?

Egy házasság megy most rá, legalábbis ezt tudta felhozni fő indokként.

Nem vagyok ok nélkül reklamálós, mikor igazságtalannak érzem a helyzetet, nem hagyom magam. Illetve ha rossz napom van akkor előfordul, hogy nem bírom az értetlenséget és a nagyképűséget.

Igen, igazad lehet, mindketten változtunk az biztos.

Igazából azért gondolkodtam ma jobban el ezen, mert mostanában többen is vannak körülöttem, akiknél ez negatívan jön ki. Pedig komolyan csak őszinte próbálok lenni és ha kérdezik megmondom az igazat, nem szépítgetem a dolgokat. Nem sokan bírják ezt.

:)

Szerintem csak akkor parasztság, ha úgy mondom, hogy nem kérdezték a véleményem. De ha beszélgetünk valamiről és nem durván, csak őszintén elmondom mit gondolok, akkor azért nem rám kéne haragudni.

Erre szokták mondani, hogy fáj az igazság.

Attól még igaz, hogy fáj - mert tudom, hogy fájhat.

Változtam én is sokat, régebben jobban megmondtam.

Szerintem inkább csak a párkapcsolati problémák miatt viselem mostanában rosszabbul a „piszkálásokat” és az értetlenséget.

Pont ez a bajom, hogy úgy érzem bunkónak tartanak miatta, közben csak őszinte voltam.

Én mindig az őszinteséget várom, nem szeretem ha szépítgetik a dolgokat, mert azt félre lehet érteni. Ha fájó igazságot kapok, amivel nem értek egyet, akkor meg max megkérem fejtse ki és ha úgy látom igaza lehet, elgondolkodom, hogy kéne-e változtatni. Szerintem ez így lenne normális. Úgy látszik nem mindenkinek.