Mit gondoltok ma erősebb a lázadás mint régebben volt (azaz 60-as évek beat nemzedék, rock korszak)? Egyáltalán lehet-e ezt a szubjektív kategóriát meghatározni? Mi ellen? Ki ellen? Vagy van értelmetlen lázadás is?

Az iskolában egyéneket terrorizálnak.

Az otthonokban folytonos a gyerekbántalmazàs, szülők súlyos szenvedélybetegsége stb.

Akárhonnan nézzük fájdalomba botlunk. A lázadás ami most van nincs is. Mi nem lázadunk. Tűrünk. Legalábbis én ezt látom. Az anyagi dolgokra figyelnek, a lelket nem veszik figyelembe. Ezért van a sok vagdosás. Ha nem látják nem veszik figyelembe mit tesznek a màsikkal. Ami azt illeti én azt látom hogy minden olyan mű. Meg van játszva a tökéletesség.

Régen sem volt ez másképp. A múltat túl idealizálják, romanticizálják. Olyan sose volt, hogy a fiatalok felhőtlen boldogságban éltek. A legtöbb zenei irányzat a lázadás, az elégedetlenség indult el. Ez alól nem kivétel a rock zene sem.

A különbség annyi, hogy míg anno a fiatalok "élőben", koncerteken, fesztiválokon, rendezvényeken, megmozdulásokon hallatták a hangjukat, most ezt kényelmesen, de eredmény nélkül, az interneten teszik meg.

A társadalom romlott, de mindig is az volt. Az átlag ember által elképzelt ideális társadalom nem megvalósítható, csupán utópia. A lázadás konstans, maradni fog, amíg van rá lehetőség. Ami változott, az az eszköz a lázadáshoz.