Schobert Duciszépségverseny fikázása kapcsán - az alábbi a véleményem, ti mit gondoltok arról?

Aki nem tudja, nemrég ez a Norbi azt találta mondani, hogy ne kampányoljanak a Plus Size modellek mellett, mert mittudomén, amelyik nő nem vékony, az nem mutogatnivaló, blablabla.

Szóval ennek kapcsán, mint meglett családapának a következő jutott eszembe:

az orrvérzésig a szánkba van rágva hogy a kövérség egészségtelen.

Ezért aztán a legtöbb ember kottára rámondja egy 10 kiló plusszosra is és egy ötvenkiló plusszosra is, hogy fúj, undorító, igénytelen, egészségtelen, jobb esetben papolnak nekik szerencsétleneknek az egészséges életmódról, amit valószínű azért elviek tudnak, rosszabb esetben gúny céltábláivá válnak.

A férfiakkal is megesik, amikor az ikreinket vártuk, az asszonnyal szinte szolidaritva híztam 20 kilót, nem stresszeltem viszont, se ő, se magam miatt, mindketten normálisan visszafogytunk, mindenféle hisztéria, kényszer, lelkiterror nélkül.

Azon gondolkodtam el, hogy valahogy eszembe nem jutott volna letiltani őt dundisállapotában sem a kedvenc ruhastílusáról.

Büszke voltam rá, amiért megszülte az ikreinket, és eszembe se jutott volna szégyellni, micsoda hülyeség lett volna.

A kérdésem: azok az emberek, illetve elsősorban nők, akik fogyni akarnak, miért vannak belekényszerítve egy olyan klisébe, hogy nem érezhetik jól magukat, amíg nem vékonyak?

Miért ne járhatnának szépségversenyekre?

Nekem sem tetszik amit ott látok, vagyis nem mind, mert láttam már ilyet közelről, és bizony a 140 kilós asszonyságoktól kezdve az magas, de mondjuk 80 kiló közeli csajokon át, akik szinte soványnak látszódnak mellettük, mindenki egy kalap alá van véve.

Olvasni, hogy akkor járjon valaki nőies ruhákban, ha lefogyott - kérdem: addig tehát nem nő a nő?

Akkor micsoda?

És kérdem azt is, hogy miben különbözik ez a lebúúziizástól, a lecigányozástól, a bármiféle negatív diszkriminációtól?

Miért ne azon kellene igyekezni, hogy amíg lefogynak, addig is motiváltak legyenek, de ne terror árán, hogy "nem fogadnak el addig amíg" - belegondoltam, ha valamelyik gyermekünknek ezzel kellene küzdeni, milyen nehéz dolga lenne.

Nem, nem vagyok tonnadonnaimádó, nem találom szépnek a sok narancsbőrt és a lifegő alkarhájakat, de nem gondolom, hogy addig is, amíg leadják, ne érezhetnék jól magukat - könnyebben menne nekik a fogyás, hiszen ha addig sincsenek bántva, mászkálhatnak normális ruhákban, bizonyára többeknek menne a lefogyás és a karcsúsodások.

Sóbertnorbi pedig nem veszi észre, hogy hiába fittneszbajnokoskodik, a fejében nem sikerült rendet rakni, ugyanolyan frusztrált, mint dagadék korában és mindenki másra is azt vetíti ki.