Miért ilyen búskomor a legtöbb magyar?

1.mert nehéz az életük

2.a legtöbb ember magát pozitív embernek tartja

3.az "érdektelenségnek" a félelem és együttélés az oka, nem akarnak konfliktusba kerülni, illetve az 1. pont itt is érvényes - ezért magukat részesítik előnyben, mint pl egy elesett embert. de kevésbé közvetlenek is az emberek idegenekkel szemben.

" Meg az éghajlat sem a legjobb, egy naposabb, melegebb országban alapból kicsivel több a boldog ember. Engem is meglepett Olaszországban, milyen jó a hangulat az utcákon, mennyire pezseg a boldogság, mennyi csillogó szemű ember járkál, mennyi intenzitás van az emberek lépteiben, beszédében,"

nem csak az éghajlattól függ ez, hanem a kultúrától és a jóléttől is. például ezért lehet, hogy svédországban boldogabbak az emberek, mint afrikában.

"Én sem vigyorgok egymagamban az utcán, pedig nem vagyok búskomor."

illetve valószínű, hogy reggel a sok, még fáradt ember nem mosolyog, sem délután, mikor már fáradtak.

Azért, mert a magyar gazdaság sz*r helyzete annyi mindenre kihat. Meg amit a kormány csinált az utóbbi években...

Nem fogok ennél jobban politizálni, csak hogy lásd, ez hogyan jön le egy átlagos ember életében, pl. az enyémben.

A családom sosem volt gazdag, ezért vettünk hitelre egy házat a párommal. Nem kell ecsetelnem, mi lett a hitellel. ilyenkor jön a sok nagyokos, hogy senki sem kényszerített hitelfelvételre. Nem hát, csak jó esetben (ahogy pár éve látszott) mondjuk 15 év múlva van egy saját házam, még 40 éves sem vagyok akkor, és életem végéig van hol laknom. Ha a sok fiatal nem vesz fel hitelt h saját háza legyen, hanem albérletben él, igaz h nem kerül devizacsapdába, de ha elveszti a munkáját, nincs hol laknia. nem örököl mindenki ingatlant, sőt ma a legtöbben max csak adósságot.

no a pénzügyi helyzete a legtöbb embernek nagyon gáz.

ebből kiindulva, nem tudok gyereket vállalni 30 évesen, mert nem tudnám eltartani. lehet, h soha nem lesz. most sincs elég pénzem egy közepes életszínvonalhoz, de ha gyesen lennék és még kevesebbet kapnék, miből venném meg a plusz dolgokat, pl. pelenka, bébiétel, ruhák, játékok?

nem beszélve az egyszeri nagyobb kiadásokról, pl, babakocsi, kiságy. nekünk nincs megtakarításunk, nincs szülői segítség, mert nincs miből.

gyerek témáról ennyit.

munkahely: az állam olyan és annyi adóval sulytotta a munkahelyem, hogy mindent megvontak, és bármikor elveszíthetem az állásom. nem csak én, nagyon sok ember rajtam kívül ugyanígy van. az új törvények megcsonkították a munkavállalók jogait, és szinte mindent megengednek a munkáltatóknak. fizikálisan, pszichésen, mindenhogy kihasználnak, éhbérért.

tanultam, van 3 szakmám, de munkalehetőség nincs.

nap mint nap a bizonytalanságban robotolni senkinek sincs ínyére. és még jobb helyzetben vagyok, mert van munkám.

akinek nincs, az éhenhalhat, minek örüljön?

harmadik: egészségügyi ellátás. leírni sincs már kedvem. az anyukámtól elvették a rokkantnyugdíját, mikor pár éve volt egy országos felülvizsgálat. túl sokan voltak jogosulatlanul rokkantnyugdíjasak, ez eddig ok, de az én anyám tényleg beteg, szinte járni sem tud már, több betegsége van, 3 fiókot megtöltenek a gyógyszerei, számtalanszor műtötték, stb. stb. dolgozni nem tud, mert nem engedi az állapota. éljen meg a huszonvalahány ezres segélyből. szóval nem hogy ő segítene, mint régen szokás volt, hanem ma már sok helyen a gyerek segíti a szülőt. én segítem, ahogy csak bírom, de nekem sincs miből. emiatt sem fér bele egy gyerek.

van egy eü. problémám, amivel évek óta kínlódok, senki nem tud segíteni, rengeteg orvosnál jártam, semmit nem tudnak mondani, azt se mondják, hova menjek tovább, hol tudnának segíteni. semmi! nekem nincs pénzem drága magánrendelésekre, a tb által finanszírozott ellátáson pedig pont lesz*rják, hogy nekem mi bajom.

azt hiszem, ebben az országban nagyon sok hozzám hasonó ember él.

annak jobb, akit tud támogatni a családja.

te még jobb helyzetben vagy, hogy néha elmegy az életkedved. legalább van minek elmennie.

a nagy többségnek eleve nincs is életkedve, mert kilátástalan az egész élete.

én is megpróbáltam egyszer a keleti filozófiák felé fordulni, és a jót keresni mindenben. de amikor jön a felszólító a számlákról, vagy hó végén kajára sem futja, akkor nem nagyon van pozitív oldala semminek.

Egyáltalán nem igaz, hogy a gazdaság helyzete miatt lennénk búskomorak. Európán belül viszonylag gyenge persze a gazdaságunk, de mégis sok, nálunk szegényebb országban is jobb az életminőség.

A magyarok búskomorságának oka:

- Rossz szexuális élet

- Zéró sport

- A rossz közoktatás, és a szakmákkal kapcsolatos közhangulat miatt folyamatosan akadályozott fejlődés

- Sokak számára stressz kezelés sincs. (Ritkán vannak igazán kihívással járó élethelyzetek, de azokat rosszul kezeljük)

- Szülők rossz nevelési módszerei

- Nem megfelelően fűszerezett étrend

- Kevés nevetés

- Nincs kultúrája a közös meditációnak

Ugyanis, az ember szája az önbizalomtól ér a füléig, amit a tartósan magas endorfin szint alapoz meg. Ha valakinek alacsony a morfin szintje, azt persze fent tudja tartani drogokkal is, de az függéséghez vezet. (Nem véletlenül van itt annyi alkoholista, dohányos, drogos, stb.) Az endorfin a morfin olyan formája, amit a szervezet állít elő. A jó életminőséghez ez elengedhetetlen. Az alábbi dolgok például erősen serkentik a termelését: rendszeres sport, különösen futás; időnként erős, de jól kezelt stressz; rendszeres, jó minőségű szexuális élet; a folyamatos fejlődés által megteremtett szociális közeg; csípős, fűszeres ételek; napi 200-300 nevetés; gyermekkorban nevelés jó közege; meditáció, különösen, ha sok emberrel csinálod együtt

Egész egyszerűen ennyi a magyarázat. Azokat a hormonszinteket kell magasan tartani, amiket egyébként a népszerű drogok befolyásolnak. Ezeket az emberi szervezet mind előállítja. Persze, drog fogyasztásával is lehet befolyásolni, csak az egyrészt függőséghez vezet, másrészt soha nem fogod tudni olyan pontosan adagolni, mint a szervezet, harmadrészt pedig egészségtelen is. (Csomó drog még rákot is okozhat, és hasonlók)

Utolsó, te nem gondolod, hogy rosszul rangsorolsz? Miért a legelső helyen a szexuális élet áll?

A szülök nevelés, a stressz kezelés meg hátul kullog?

Én nekem egyáltalán nincsen szexuális életem, de mégsem amiatt vagyok olyan amilyen. Mondjuk nem is azért mert rosszul neveltek volna, hanem egyértelműen stressz helyzet miatt.

Szerintem az egyik nyomós ok az, hogy fogyasztói társadalomban élünk, de a legtöbb nyugati fogyasztói társadalomtól messze elmarad az életszínvonal.

A harmadik világbeli országok lakói sok esetben jóval magasabbra értékelik boldogságukat, optimizmusukat, mint a jóléti államok lakói, teljesen más értékrendet alakítanak ki. Sok afrikai vagy délkelet-ázsiai országban a nyomor ellenére csupa mosolygó arcot látsz.

A fogyasztó társadalom és a reklámok - amik akarjuk vagy sem, hatnak ránk, igen okos és szemét szakemberek rakták ezeket össze - azt az érzetet sugallják belénk, hogy valami hiányzik az életünkből, hogy habzsoljunk, hogy még többet akarjunk és még többet, ami van, az sosem elég (elégedett ember nem fogyaszt annyit, mint az elégedetlen). Ugyanennek a társadalmi berögződésnek része a verseny, a rivalizálás - taposs el másokat, vagy téged taposnak el, ha nem vagy elég erős, mehetsz a levesbe, elbuksz - mondani se kell ez mennyire káros.

Szóval ugyanannak a rendszernek a csapdájában élünk, amiben a nyugati jóléti államok, ugyanazt a mentalitást átvettük, csak nálunk még a jólét sincs meg hozzá. Az anyagi bizonytalanság, kiszolgáltatottság és az átlagos nyugati országoktól messze elmaradó egészségi szint csak rátesz egy lapáttal, még több stressz, szorongás, depresszió.

Vannak aztán történelmi és kulturális okok is, ezek szerintem bonyolultabbak és összetettebbek, de mint nemzet, nem voltunk-vagyunk valami szerencsések, ez biza szomorú tény.

(Az előző hozzászólásokkal is egyetértek. )

Még annyit, h szerintem a dolgokhoz való hozzáállás, az tanult dolog is, és főleg az életünk első 3 évében látott viselkedés minta a meghatározó. Úgyhogy ezt nemzedékről nemzedékre adományozzuk