Fiúk, lányok! Ti, ha ezt megtudnátok, hogy az a bizonyos srác teszi oda, leírnátok egy életre vagy nem biztos?

Ha mondjuk mennétek haza este a munkából,felszállnátok a buszra és látnátok,hogy ott egy lufi az ülésen hátul de minden este és megtudnátok,hogy ki szokta odatenni,mégpedig egy felnőtt srác,biztos dinkának néznétek,hogy felnőtt létére miért teszi oda. Nade,ha egy idő után már nem rakna oda többet és látnátok,hogy mostmár nem teszi oda,akkor megváltozna a gondolatotok a srácról,hogy megjött az esze és,ha a buszon barátkozni,ismerkedni próbálna veletek,szívesen bevennétek a társaságotokba vagy úgy lennétek vele,hogy mindegy,hogy mostmar nem rakja oda a lufit,már egy életre leírtátok magatokban a srácot és nem fogadnátok szívesen,ha barátkozni akarna veletek,és elhajtanátok?

Tudom,hogy hülye kérdés,de igaz ugyanis én voltam az aki egy időben odarakta a buszra a lufit de mostmar nem rakom és,hogy mire számíthatnék,hogy merjek-e beszédbe elegyedni velük,mert mégis csak jobban eltelik a 40 perces busz út,ha az embernek van egy ismerőse akivel hazafelé eltrécselget. Vagy ne mert Úgyis elhajtanak?