Hogyan tudom abbahagyni az akaratlan izomrángást?

Kiskoromban volt egy olyan szokásom, hogy amikor valamit elképzeltem (bármilyen baromságot) és beleéltem magam, elkezdett az egész testem rángatózni. Ezt a folyamatot anya "reszketésnek" hívta. Eddig azt hittem, hogy ez már a múlté, de mint kiderült, korántsem ért véget. Az iskolában is csinálom csak tudat alatt (észre sem veszem). Azt egy ideje tudom, hogy T. is látta, ő volt az első aki megkérdezett, hogy miért csinálom. Aztán kb. egy fél éve L. is valahogy megemlítette, de nem érdekelt. Viszont ma, amikor egymás ismertetőjegyeiről beszélgettünk E.-vel és az előbb említett T.-vel, szóba került egy-két dolog (semmi durva, szóval lényegtelen). Mikor mentem be a terembe, elkezdett T. mondani valamit E.-nek de nem különösebben érdekelt. Viszont láttam, hogy a két gyerek még mindig beszélget miután beértek a terembe, és annyit hallottam E-től, hogy "Azt hittem, csak én látom!". Ekkor tudatosult bennem, hogy ő a harmadik ember. Ezzel egyébként nem lenne probléma, de azzal már igen, hogy a legelső padban ülök, vagyis feltételezem, hogy a "kis akcióimat" az osztály 90 százaléka látja. Azt, hogy milyen sűrűn csinálom, azt nem tudom. Viszont középsuliban ezzel nem akarok bebukni, szóval sürgősen le kéne róla szoknom (pontosabban le kéne szoktatni az agyam). Gondolkoztam rajta, hogy ez egy betegség is lehet. Van ötletetek, hogy mit tegyek? Vagy hogy mi ez és miért csinálom?