Miért nemtudok boldog lenni, miért érzem úgy, mintha álmodnék?

Azthiszem sok ember él hasonló érzésekkel, de semmi tanácsot nem kaptam, hogyan lehetne ezen javítani. Egyszerűen, 12 éves koromban beütött valami tudatzavar, vagy nemtudom minek nevezhetném, ami miatt úgyérzem, mintha álmodnék, és csak egy testet irányítanék, nagyon mélyről. Leírni lehetetlen, csak azok érthetik, akik hasonló cipőben járnak. Leginkább a részegséghez tudnám hasonlítani, amikor az ember alig tudja aggyal irányítani magát, és csak úgy teng. 19 éves vagyok, és már vagy 8 éve nem éreztem úgy magam, mint azelőtt... Először 10 évesen érezhettem azt, amikor fociztam haveromékkal egyikük kertjébe, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy olyan érzetem volt, mintha nem lennék ott... nemtudtam összpontosítani, gyakran tanórákon is elkalandoztam, mintha máshol járnék, mintha kikapcsoltam volna magam, vagy takarékra tettem volna a testemet, és közben a tudatom nem volt jelen, inkább a gondolataimban járkáltam. nemtudom, hogy ez a Borderline nevű tudat betegség, vagy valami más, ugyanis eddig erre gyanakodtam. kérem, ha valaki hasonlóan érzi magát, és ilyeneket tapasztalt, segítsen, mert szeretnék boldog lenni, akár egy jó reggel miatt is, vagy akármitől, mert nem szeretném, hogy a barátnőmet tönkretegyem a határozatlanságom miatt...