Ha megbántanak, miért nem tudom én is megbántani?

Inkább magamba tartom, de ha mondok is valamit az nem megbántó szándékú.

Meg szinte semmire se tudok nemet mondani, mármint ha megkérnek valamire(Még ha nem is kedvelem a személyt), hogy segítsek stb... akármennyire se akarok, mert félek, hogy megbántom.

Meg csak olyankor szoktam visszaszólni mikor már felgyülemlett bennem az ideg.

Mint pl múltkor 2-4 heten át idegeskedtem, hogy nem vesznek fel sehova[Gyakorlati Munkahely], és mikor megtudtam, hogy azt persze felvették aki nálam 2-3 jeggyel rosszabban zárt, aznap pedig kaptam egy négyest és hát az egyik gyerek beszólt(Meg ne halj már, hogy négyest kaptál, vagy valami ilyesmit) én meg teljes erőmből leordítottam és mondtam neki a magamét, el is hallgatott, utána meg odajött nyalizni vagy nem tudom, olyan szánalmasnak éreztem magam, hogy elszóltam magam.

És hát már nagyon elegem van, az utóbbi időben kicsit rontottam is.

Hát... elég hülyén hangzik...

Mit tegyek?