Volt nálatok olyan időszak, mikor ha valaki jött mondjuk a szüleidhez, akkor csak kimentél köszönni neki és visszamentél a szobádba v. egész végig ott voltál?

Én 90%-ban ezt teszek, ha nem hozzám jönnek akkor mit üljek ott.

Ha a szüleimhez jöttek mi a fenének lettem volna ott? Ha rokon jött, az hozzám is jött, így ott voltam. Idegennek max köszöntem, és csináltam a dolgomat tovább. Ha kellett ott mentem el, ha szólt hozzám feleltem, de nem ültem a nyakukon. Ahogy anyámék sem az én nyakamon, ha egy haver jött hozzám.

Nyilván 13-15 évesen nem üldögéltem ott a borozgató 30-40-es szüleimmel és barátaikkal, mert hozzá se tudtam szólni semmihez, nem is hozzám jöttek vendégségbe. Persze szülinap, névnap, egyéb köszöntések esetén nem értem, minek vonul vissza az ember. Most 19 vagyok, olyan 16-17 éves korom óta üldögélek a vendégekkel kint, mivel már elég felnőtt vagyok, értem miről beszélnek, hozzá tudok szólni, és érdekel is.

Attól függ, hogy ki jön, ha normális, és ha a régi időkről beszélnek, akkor velük vagyok. ha az a szomszéd jön, aki csak arról tud beszélni, hogy ki kivel jár, más dolgairól, amihez neki semmi köze, akkor ki se megyek.