Mit kezdjek a baratommal?

Nézd, ha megengedhetitek majd magatoknak, hogy egy cselédet is tartsatok (ami nem kizárt, ha a munkájában tényleg jó), aki megfőzi a barátod helyett a kávét is, akkor lehet egy ilyen emberrel élni. Ha nem, akkor én semmiképp se házasodnék vele össze. Később lehet, hogy fejlődik ebben, de csak akkor, ha senki nem teszi a feneke alá a dolgokat, addig kell szenvednie a kávéval, amíg nem sikerül neki. Teljesen fölösleges emiatt idegesnek lenned, attól nem lesz ügyesebb. Simán hagyd, hogy szerencsétlenkedjen, előbb-utóbb megtanulja a saját kárán. De ne kösd össze vele az életedet, amíg nem látod, hogy ezek a problémák megoldódtak.

Programozó?

Hát akkor maradj csöndben. Azért elég sokan nem képesek elfogadni építő kritikát sem, főleg nem ha nem túl ügyesen kritizál az, aki mondja (mert azt is lehet tanulni, hogy hogyan mondjad, hogy jobban elfogadja). Ha mindig belebeszélsz, hogy hogyan csinálja, akkor nem is fog tudni arra koncentrálni, amit csinál. Szerintem az a jó stratégia, ha felajánlod neki, hogy segítesz, ha kéri, ott vagy, ha kéri, elmondod, hogy kell, ha kéri, sőt le is írod a lépéseket, ha kéri, de látótávolságon kívül mész és nem beszélsz bele, ha nem kéri. Max. elromlik a kávéfőző, azért az még nem olyan nagy tragédia.

Ha segítséget kérsz, akkor tudomásul kell venned, hogy a másik ember egy másik ember és nem ugyanúgy fogja elvégezni a dolgokat, mint ahogyan te tennéd. Másik dolog, hogy hülyeségek miatt ne zsémbelj, komolyan leszúrsz egy felnőtt férfit egy elrontott kávé miatt? Szerinted VELED kellemes lehet együttélni?