Miért? Válaszokat kérek azokra a kérdésekre amiket nem értek.

Miért nem volt boldog, mikor mindenki azt hitte? Miért sírt titokban és miért nem volt hite? Miért hagyták el őt akiket szeretett? Miért nem érezte, ez nem igaz szeretet? Miért gondolkodott sokat, miért a halálon? Miért könnyezett a sarokban az iskolai bálon? Miért ment el egyáltalán, ha tudta: nem megy vele senki? Talán még mindig... Még mindig tud reménykedni? Miért nem félt attól, hogy egyszer félni fog? Miért emésztette a magány és miért pont akkor, miért pont ott, miért volt az ő fénye oly halvány, s közben hogy-hogy mégis világított? Ekkor volt gyerek. Felnőtt lett. Felnőtt lett, és munkahelyet keresett. De miért érezte,hogy egy marok szorítja szívét, mikor egy koldus előtt megy el és érzi tehetetlen, de nem tudja miért? Miért fogadta be azt az árva kisgyereket, kit az utcán látott és kit a sors megvert? Miért hívta házába a koldust, a koldus miért lopta el mindezután a húst? Miért ment szakadt ruhában munkába? Talán mert minden holmiját a gyermekének adta? Miért rúgták ki, amiért nemes célt vitt véghez? Miért nem értették meg amit... Amit ő sem értett? Miért küzdött nap mint nap állásért és miért küzdött közben a szenvedők ellátásáért? Miért tette, ha magát ezért soha figyelembe nem vette?

Öregebb lett. Öreg és fáradt. Mégis próbált élni a mának. Miért ment el régi iskolájába? Miért beszélgetett a sok magányos lánnyal? Miért mesélte el történetét? Miért a fiúknak kiket nap mint nap bántottak és akik nem találtak békét? Miért tudta maga mögött hagyni a múltat? Miért történt, hogy mikor mindent elvesztett is boldog maradt?

És miért nem jött rá se ő se senki, hogy miért kell a másikat a verembe vetni? Miért kell bántani, egyedül hagyni? Miért nem kérdez az ember mielőtt cselekszik? És miért? Miért nem kezet fog, hanem verekszik?