Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Mit gondoltok egy ilyen lányról?

Mit gondoltok egy ilyen lányról?

Figyelt kérdés

14 éves. Jó tanuló, nem az a magolós típus, a természettől fogva okos. Kicsit érettebb gondolkodású, mint a vele egykorúak, ennélfogva nem is érzi jól magát a társaságukban. Az emberekkel elég bizalmatlan, sok csalódás érte a múltban, amelyeket igyekszik elfelejteni. Amolyan magányos farkas, független, így érzi magát igazán szabadnak. Ha viszont a barátaival van, tud felszabadultan szórakozni, ökörködni. Nem egy veszekedős típus, de kiáll magáért, nem hagyja magát. Elég keményfejű, ha valamit el szeretne érni, a végletekig harcol érte, ami néha elég rossz dolog. Nehezen viseli a csalódást, de túl tudja magát tenni rajta. Szereti az állatokat, jobban, mint az embereket, mert néha úgy érzi, ők nem árulják el. Szabadidejében olvas, történeteket ír, művészkedik (gyöngyfűzés, origami, karkötőcsomózás, gyöngyszövés, stb.). Szeret sportolni, úszni, biciklizni, síelni, stb, és a természetben lenni, főleg télen. Zeneileg főképp rockot és metalt hallgat, és ez az öltözködésére is kihat (sötét ruhák, zenekaros pólók, szögecses cuccok, bakancs...). Nem követi a divatot, nem zavarja, hogy kiáll a sorból. Nem cigizik, nem iszik, nem drogozik.

#tulajdonság

2013. szept. 23. 15:22

1/10 anonim

válasza:

Én azt,hogy teljesen rendben van ez a lány,bár szerintem a "rockkos" öltözködés nem olyan egyedi,vagy nálatok lehet.

2013. szept. 23. 15:25

Hasznos számodra ez a válasz?

2/10 anonim

válasza:

Nem értem miért írtad le ezt a jellemzést. Ez amolyan önreklámozás jellegű és elég önbizalomnövelés-gyanús.

Hidd el,mindig mindenki érettebbnek gondolja magát a koránál...

Egy átlagos tininek gondollak. Igazából kissé melankolikus beütéssel.

2013. szept. 23. 15:29

Hasznos számodra ez a válasz?

3/10 anonim

válasza:

Azt hogy teljesen normális, egy 14 éves lánynak megfelelő tulajdonságokkal bír, és úgy is él mint a többi 14 éves. Hogy mennyire kedveli a társaságot vagy inkább mennyire befelé forduló típus, az nem korfüggő, hanem személyiség függő. Nincs vele gond.

2013. szept. 23. 15:54

Hasznos számodra ez a válasz?

4/10 A kérdező kommentje:

Kedves 2-es. Biztosíthatlak, hogy nem önreklámozás céljából írtam ki a kérdést, csak kíváncsi vagyok mások véleményére. És azt pedig, hogy érettebben gondolkodom, másoktól hallottam, többek között egy pszichológustól is.

U.I. Nem bunkóságból írom

2013. szept. 23. 16:36

5/10 anonim

válasza:

Semmi extra, átlagos 14 éves, aki érettebbnek gondolja magát, pedig nem az. Drámázol itt a csalódásaidról, meg arról, hogy magányos farkas vagy, pedig biztos vagyok benne, hogy minden adandó alkalommal a barátaiddal lógsz.

Tipikus rocker csaj vagy, aki mindig mindenben az újat keresi, ezért is csinálsz annyi mindent és szeretnél különleges lenni, kilógni a sorból, hogy észrevegyenek, mert valójában te is tudod, ott belül, hogy csak egy átlagos lány vagy (azért írom ezt, mert ennyi idősen én is ilyen voltam, csak fiúban, és 100%-ig biztos vagyok benne, hogy nálad is ez a helyzet).

2013. szept. 23. 16:46

Hasznos számodra ez a válasz?

6/10 A kérdező kommentje:

Bocsánat, nem fejtettem ki alaposabban, hogy mit értek csalódás alatt, mert nem szívesen emlékszem vissza rá. De most már mindegy, leírom... Szóval, arról van szó, hogy engem jóformán amióta suliba járok, bántottak az osztálytársaim. És nem egyszerű csúfolásra gondolok, bár abból is kaptam eleget. Leköptek, megvertek,tönkretették a dolgaimat, szinte kiutáltak az osztályból. Utáltam suliba járni, pokollá tették az életem. És a szüleim? Nem érdekelte őket, elkönyvelték annak, hogy biztos csak a gyerekeknél szokásos csipkelődés. Ha kék folttal, vagy sebekkel jöttem haza, már nem is mertem elmondani, hol szereztem őket. Az egész két éve ért véget, amikor az egyik főkolomposuk ki akarta lökni a kezemből a dolgaimat, ahgy jöttem fel a lépcsőn, de véletlenül akkorát lökött rajtam, hogy legurultam. Kórház, agyrázkódás, egy megrepedt borda... Akkor derült fény a piszkos kis játékaikra. Pszichológushoz kellett járnom, mert a szüleim féltek, hogy depis leszek és kinyírom magam. Pedig soha nem gondoltam komolyabban az öngyilkosságra, az éltetett, hogy nem hagyom, hogy teljesen kicsináljanak, csak azért is sikeres leszek. A pszichológus segített, meg az is, hogy az iskolában megbüntették azokat, akik miatt szenvedtem, egyiküket, amelyik lelökött a lépcsőm, javítóintézetbe küldték. Azóta inkább békén hagynak és talán én sem hagyom annyira magam. És tudom, hogy részben az én hibám is, mert nehágy dologra túl érzékenyen reagáltam, ami tovább biztatta őket, hogy folytassák....

2013. szept. 23. 17:39

7/10 A kérdező kommentje:

#néhány

2013. szept. 23. 17:41

8/10 anonim

válasza:

A negatív élményed tényleg durvább nálad, mint az átlagnál, de ne feledd el, sokaknak vannak sötét, traumatikus, feldolgozatlan negatív élmények a múltjukban, igazából az a ritkább, akinek saját érzései szerint is könnyű és jó élete volt.

Teljesen normális vagy a leírás alapján, akár szimpatikusnak is neveznélek, bár nehéz megítélni, mivel egy szem igazán negatív tulajdonságot sem említettél, ahogy feltűnően kirívót sem (a rocker öltözködés a rocker barátaid közt aligha kirívó vagy különc).

2013. szept. 23. 19:00

Hasznos számodra ez a válasz?

9/10 A kérdező kommentje:

Vannak azért negatív tulajdonságaim is... Talán a keményfejűség vagy a túlérzékenység a legrosszabb... Bár rossz tulajdonságaimat igazából talán az ismerőseimtől kellene megkérdezni, mivel ők jobban látják, milyen vagyok :) Az ember elég nehezen ismeri el a hibáit...

2013. szept. 23. 20:18

10/10 A kérdező kommentje:

#ismeri be

Rosszul fogalmaztam, bocsi