Mit gondolsz a mai fiatal lányokról? (11-14 évesekről)

Csatlakozom az elsőhöz. Nekem olyan, mintha nem is igazán akarnának már gyerekek lenni. 8 osztályos gimnáziumba járok, tehát kicsi, 10-12 évesek is járnak oda. Az egyik hatodikos, pufók kislányon egyszer magassarkú cipő volt, feszes tunikával és cicanadrággal. Ekkor gondolkoztam el azon, hogy mégis hova sietnek ennyire? amikor én voltam 12 éves, az volt a legnagyobb bajunk, hogy ki kivel legyen kidobóskor, nem pedig az, hogy mi a divat vagy hogy melyik méreg drága telefont hisztizzék ki. Persze mit beszélek én itt, én is csak épp hogy felnőtt lettem jogilag, de mégis kétségbe ejt, hova tartanak a dolgok.

Mindegyik megy a másik után, mint a birkanyáj, lassan elveszik az egyediség, és olyan dolgok kerülnek előtérbe, amiknek egyáltalán nem kellene. (Pasizás, szex, divat, pénz, napestig sorolhatnám).

18/L

Ismeretségi körömben szerencsére normális lányok vannak, de (mindig tisztelet a kivételnek)a legtöbb lány elr*bancosodik.11-12évesen szexelnek,füveznek,cigiznek,piálnak,kötekednek az utcán,100-200ezres iphone-nal meg telóval villognak, és a nap legnagyobb kérdése:Vajon milyen sminket tegyek fel holnap, és hasonlók.

Még én is fiatal vagyok (17) de amikor ilyen korban voltam, a legtöbb hasonló korú ismerősöm még csak pisilésre használta a lába közötti részt.

Azt, hogy éretlenek. De miért is ne lennének azok...?

Észrevettem, hogy az emberek elvárják a gyerekektől, hogy csak úgy hirtelen felnőjenek, minden megváltozzon a fejükben. Pedig ehhez tapasztalatokra van szükségük, amelyeket csak úgy szerezhetnek, ha történnek velük dolgok. A négy fal között viszont nem lesz ilyen, menni kell ide-oda, bandázni kell, kiélni a művészi hajlamokat béna rajzokon és verseken keresztül, szeretni kell és szíveket összetörni, és hagyni, hogy mások ugyanígy bánjanak vele. Meg kell tanulniuk, hol a határ, de is csak úgy eshet meg, ha elmennek a végsőkig.

Kamaszkorban minden fogalom, érzés össze-vissza kavarog az ember fejében, nem tudja hova tenni a jót, a rosszat. Óránként változik a véleménye dolgokról, ezért igyekszik másokhoz igazodni. A szájába lehet adni a szavakat, roppant befolyásolható.

De aztán szép lassan számára fontos emberek eszméiből, azok továbbgondolásából, a saját élményekből, akár iskolában tanított dolgokból összegyúrt valamit majd teljesen magáénak érzi. És ekkor születik meg másodjára.

Lesz saját véleménye a komoly, felnőtt témákról, a társaival való kapcsolatok alapul szolgálnak majd egy kiegyensúlyozott párkapcsolathoz, tisztában lesz vele, hogy mikor van oka dühösnek lenni és mikor nincs.

Csak ki kell várni.

Szóval ne szidjuk már őket annyira, mi is voltunk fiatalok.

#7-tel értek egyet. Pont olyanok, mint bármikor máskor voltak a 11-14 éves lányok, csak épp előjön az emberekből a háklis vénasszony archetípusa, ha szóba kerülnek: "bezzeg az én időmben, ilyen idősen én már, töttörötöttörő!"

Szánalmasak vagytok!