Miért vagyok ilyen, és mit tehetnék ellene?
Otthon sokszor olyan vagyok, mint egy kisgyerek: bohóckodok, hülyéskedek anyummal, piszkálgatom az öcsémet.. Nem akarom ezt csinálni, de egyszerűen mindig elszáll az agyam. A másik oldalról pedig, mikor kint vagyok, akár egyedül, akár a barátaimmal, vagy a családommal, csendes (szinte meg sem szólalok), félénk és gátlásos vagyok.
Tudom, hogy ez az egész nem normális, de nem tudom mit csináljak. Szeretnék végre normális lenni minden körülmény között... 21/f
Én is ilyen vagyok. Ez nálam az önbizalomhiány miatt van. Itthon feloldódom, nem érdekel, hogy ki mit gondol rólam, ezért bohóckodom. Mások előtt viszont igen is érdekelnek a vélemények, és félek, hogy kiröhögnének, ezért vagyok inkább csendben........ Pedig hát ki nem szarja le? Nem tudok megfelelni úgyse mindenkinek!
Egyébként meg egy "idegennek" nehezebb bohóckodni mint a családtagokkal, hisz eléggé furcsán néznének rád, ha elkezdenéd őket csak úgy piszkálni.. :D Ennek is vannak szerintem fokozatai.
Szóról szóra pont ilyen vagyok én is.
Te én?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!