Mit kezdjek egy nárcisztikus (NPD) emberrel? Hogyan érhető el, hogy változzon meg?
Sokan úgy gondolják, hogy ők azok, akik a tükörben nézegetik magukat - és igazából ennyi, nos ennél azért kellemetlenebb a szitu!
Eddig olvastam pár módszerről:
1.) össze kell beszélni, minden részletet feltárni egymás előtt abban a körben, ahol az illető mozog, így a ráhatás kizárható
2.) az ellentmondásokra rávilágítani, kitartani a sötét foltok feltárása mellett - gyanakodni
3.) fel kell dühíteni az NPD-est - tudatni vele, hogy TUDJUK, illetve "trollkodni" a szabványos jellemző viselkedéseivel szemben (rávilágítani a gyenge pontokra, ellentmondásaira)
De mi a helyzet, ha ezek a "minden6ó" módszerek még árnyaltabban is kudarcot vallanak, és a "menekülés" sem opció?
(Lehetőleg olyanok válaszát várom, akik 6ástalanítottak már az átlagos IQ-nál pár ponttal okosabb NPD-est - köszönet!)
Nem jó! Ha az ember nem hisz az erőszakban, mert az ilyesmi rossz karom... jaj nem, rossz karma, akkor ez tök negatív lenne! Na nem mintha én hinnék az ilyen egzotikus dzsudzsukban, de itt mindenkire gondolni kell!
A fenyegetés állítólag amúgy is csak a primitív, tehetetlen vagy idegbeteg (pl. borderline személyiségzavaros) emberek legfőbb eszköze.
válasza:NAGYON megnyugtattál!!!NÉGY! Akkor a kopaszgnóm nem borderline, mert ő, ha szóba kerül a verekedés, egyből elpityeredik!!!!NÉGY!
Bár az gyanús, hogy a kopaszgnóm egy kivégzőeszközt hord a nyakában. Lehet, hogy mégis tartani kell tőle?
Régi megfigyelésem, hogy bizonyos emberek folyton-folyvást ugyanazokból a sablonokból dolgoznak - minduntalan ismétlik önmagukat, ezt nem szenvedhetem! És pont. Az ember már örülne az újdonságnak, de rádöbben: ez ugyanaz pepitában! Egyébként _azok szoktak engem gyávasággal vádolni_, akik maguk is gyávák, és el sem tudják képzelni, hogy a másik ember nem ilyen. Azért mégis félelmet kelt bennem: fizikailag rosszul leszek, szédülök az ilyentől! Persze felkérdeztem az illetőt - mire becsicskult.
A kreativitás halála... Ezt momentán előre megjósoltam. Mindig is tudtam, hogy ez lesz. (Az ilyennel egyszerűen nem vagyok hajlandó egy levegőt szívni.) Úgy látszik ez nálam ilyen berserk button.
Pedig én ezt csak másokért, a közösség érdekében csináltam - kértem, hogy bízzanak bennem. Érted hogy mondom?
válasza:A kérdezőnek: a hozzászólásaid alapján nagyon jó emberismerőnek tűnsz! Ezért nekem is lenne hozzád pár kérdésem.
Mit kell csinálni egy olyan emberrel, aki:
- előszeretettel fikázza mások külsejét, de ő maga az igénytelen külsejével meg van győződve arról, hogy nála az úgysem számít?
- ki nem mondaná azt a szót, hogy "szar", mert mekkora bűn az már, de a mások felé irányuló ártó szándék nem áll messze tőle?
- modoros "hetyepetye" kifejezésekkel és szmájlik tucatjaival próbál behízelegni nála intelligensebbeknél, és visszautasítás/ignorálás esetén nem érti, hogy miért nem fordítnak rá több figyelmet?
- szereti üvöltve verni az asztalt, hogy neki van igaza, de ha más teszi ugyanezt, annyit mond rá, hogy nem menne át pszichiáterbe, de izé...?
- jófejsége látszatának megőrzése érdekében előszeretettel törli a neki nem tetsző reakciókat a gyakorikérdésekből?
Hát, ha ez nekem szólt...
- Nem, nem fikázom mások külsejét, de ha mégis semmiképp sem kritikai szándékkal. Pár példa nem ártana, mert az ember ilyenkor arra gondol, hogy ez HAZUGSÁG.
- Nincsen semmiféle "ártó" szándék. Sőt! Azt szeretném, hogy az illető tisztázza magát, tényeket vonultasson fel, amit mások is megerősítenek. De mit csináljak, hogyha hazudik?
- Nem vagyok az a hízelgős fajta. Aki mondjuk itt-ott fura utalásokat rejt el, mert tudja, hogy valakinél betalál. Nem vagyok olyan, aki erőltetett bókokkal, dicséretekkel vágódik be másnál, ha épp szüksége van valamire.
Eleve NEM három csoportba sorolom az embereket:
1.) Hízelgés (kedvelés, akar tőle valamit); 2.) Kioktatás / lekicsinylés / mellőzés (megtűrés); 3.) Ellenségkreálás (félelem).
- Rühellem az igazságtalanságot, és a hazudozást, mellébeszélést. A hazug gonosztevő ugyan ne verje az asztalt! Mire?
- Nem szívlelem a fenyegetéseket.
válasza: válasza:Várjunk csak, ezek szerint rosszul tettem fel a kérdést. Szóval: mit lehet kezdeni egy 3XL-es régimódi öltönyt viselő (és ezt a megjelenést teljesen okénak tartó) 165 cm magas, vasággyal max. 60 kilós emberrel, aki az okos, de öltözködni nem tudó csajokat hurkás hernyónak nevezi, és kifejti, hogy voltaképpen nem is akarnak pasit, ezért tojnak a külsejükre (pedig tudnának venni pár ruhát, amiben rögtön díszes pillangónak néznének ki)?
A többire is parancsolsz példát?
válasza:En 3 evig eltem együtt egy ilyen emberrel, de idejeben eszrevettem, hogy beteg. Ö szerette volna mindenkivel elhitetni, hogy Önäla nincs jobb, neki mindig igaza van, en vele csak jol jarhatok. A barätnöimmel elhitette, es a vegen en voltam a szemetläda, mert bunkon viselkedtem vele. Csak az a baj hogy a kivülällok nem lätjäk a lenyeget.
Szerintem erre nincs gyogymod, mert az ilyen ember sose mondja azt senkinek, hogy igazad van.
Igen, parancsolok! :)
Szóval egy általánosságban tett kijelentés ugyanaz, mint ha azt mondanám, hogy TE kövér vagy?
Egyébként egy közelemben élő csaj 10-15 kilót fogyott, elkezdett tudatosan öltözködni, és lett pasija. Szóval azért ez nem hülyeség...
A hazugság pedig hazugság. A "konkrétumok", és a "tények" fogalmával pedig "odaát" lehetnek komoly gondok! :)
A logikámat pedig akár meg is lehetne cáfolni - a fenti két fogalom segítségével. Persze ellenőrizhető módon: egy notórius hazudozónak semmit sem hiszünk el!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!