Miért hívják ki egyes emberek (főleg férfiak) maguk ellen a sorsot? Honnan fakad a harcikedv? A hősködés, mártíromság?

Olyan emberekre gondolok, akiket látszólag valami megmagyarázhatatlan erő sodor bele mindig újabb és újabb bajokba, nem képesek a normálisnak számító polgári életre. Csak a balhéra vágynak, mert adrenalin függők? Vagy jobbítani akarnak a világon?

Kalandvágy? Fokozottabb igazságérzet? Agresszió? Idealizmus?

Most mindegy, hogy negatív vagy pozitív(nak induló) figurákat veszünk, mert szerintem a gyökere ugyanaz, csak az egyik a "jó", másik a "rossz" pólus felé húz. Egy kriminálpszichológus mondta egyszer, hogy gyakran a bűnözők, terroristák személyisége hasonló jegyeket mutat a jó oldalon állókéval (kommandósok stb), mert ugyanazok a tulajdonságok kellenek, csak ők a másik oldalra állnak.

De mitől alakul ez ki? Vagy veleszületett tulajdonságok? Van ennek a személyiségtípusnak valami neve? Be tud egy ilyen ember illeszkedni a társadalomba, ha elnyomja magában ezt a "fejjel a falnak rohanó" énjét? Vagy ez a végzete?