Tényleg ennyire terrorban élnek a nők?

Eleve egyre több a csonka családban nevelkedő gyerek. Ott aztán esély nincs, hogy ilyet lásson. Aztán ott vannak azok, ahol együtt vannak ugyan, de apa szinte sosincs otthon, nem vesz részt a család életében.

Én inkább azt látom, hogy a lányok egyre arrogánsabbak, ku...sabbak, a fiúk meg el vannak anyátlanodva, "bemelegszenek", vagy idős nőkkel keresik a kapcsolatot.

"azzal csinálják, aki hagyja magát"

Egy kisgyerek szerinted mégis mit tegyen? Aki kiskorától azt hallja, hogy erre és erre nem lesz képes, mert nő (vagy fiú és azzal zrikálják, hogy ez nem férfias, soha nem lesz férfi)?

Én gyermekkoromtól kezdve kaptam apámtól, hogy rossz, akármihez is kezdek, aztán amikor tizenéves lettem, akkor a "nő mivoltomat" ekézte-napi szinten kaptam a lelki terrort( röhögve olvasta fel a leveleimet, a neki nem tetsző könyveket eldugta, stb). Baromi nehéz volt ezen túltenni magamat.

Vagy itt van egyik barátnőm esete, az ő apja durvább volt, verte is, aztán nagy nehezen rábírták anyjukat a válásra öccsével. Barátnőm vállalkozó lett, de mindig ő volt/van előhúzva mindenért, elvárás pl. hogy segítse anyagilag a családját, de csak tőle, tesójának ki van nyalva a feneke, pedig többet keres, kötelezően át kell ruccannia minden héten öccse lakásába (10 óra munka után), takarítani, mert hát az ugye női munka...

Gyönyörűen leírtad, Kérdező. Bár inkább ezt rossz berögződött nevelési szokásnak mondanám.

Nemrégiben olvastam valahol egy cikket, gyereknevelésről szólt, és arról, hogy ezek a régi, berögösödött "nevelési szokások" hogyan mérgezik a gyerekeket. Persze a kommentekben tobzódtak a "mert egy-két pofon elkél", "a jó öreg atyai-szigor", "a mai fiúkat kötelezni kéne több év katonaságra, az megnevelné őket!!" hülyeségtől.

Emlékszem engem hányszor ekéztek, mert fiú létemre érdekelt a divat, öltözködés. Azt is észrevettem ,hogy nővéremet vették elő mindenért, volt, hogy apám rárontott üvöltve a szobájában, mert azt hitte ő hagyta rendetlenül a fürdőszobát. De volt, hogy vendégeknek szidta, vagy nekem mondta -Ne legyél olyan hülye, mint a nővéred, ő mindent elbsz!

Csesztette a pályaválasztása miatt is

-Mondj már egy híres/sikeres nőt ebben a szakmában, bmeg!

Ha hízott, akkor disznózta, ha fogyott, akkor az volt a baj. Ja, meg volt a senkinek nem fogsz kelleni beszólása is, mindig úgy persze, hogy mi is halljuk.

Engem is csesztetett apám, de nővérem sokkal többet kapott. Anyánk is őt vette elő mindig, engem pl. ő soha nem bántott.

Nővérem azóta rendbe tette magát, de azért észre lehet venni a nyomokat rajta. :/

Nem tudom, ez mennyire gyakori, de nálunk pont ugyanez a helyzet, az apám, ha rossz napja van, meg is ver, anyám meg olyankor bíztatja, és úgy beszél velem, mint egy darab szarral..Őket is így nevelték gondolom és ezt szokták meg, azt hiszik, ez a normális családi légkör, ha szarnak nagyívből a gyerekükre, ahogy hazajönnek, nem szólnak senkihez, csak leülnek tv-zni és onnantól kussba kell lenni, aki meg mer szólalni, mert valami kínja van, azt vagy megverik vagy elküldik a halál f.szára is, ha épp rossz kedvük van, azt a saját gyerekeiken töltik ki..én is már nem egyszer kaptam meg tőlük, hogy bárcsak ne lennék és hogy dögöljek meg.

15l