Mit gondoltok az ilyen emberekről, meg kapják büntetésüket?
Van egy ember most a közelemben, aki gonoszul áskálódik ellenem, a szememben mézes-mázos, a hátam mögött meg mond rólam dolgokat. (Szerencsére eddig csak egyet-kettőt hallottam, a többibe bele se merek gondolni.) Miért jó ez az embereknek, hogy ártanak a másiknak, mért nem lehet békében hagyni a másikat? Barátnőim mondják, hogy egy ilyen emberrel ne foglalkozzak, és ők látják már milyen ember, de mégis jóban vannak vele.(Nem vagyok irigy, csak nem értem miért jó olyan emberrel barátkozni, aki szeret az embereknek ártani.)
Mindenhol azt mondják, az ilyen ember megkapja a büntetését, de mi van ha nem? Mi van ha ezt fogja csinálni addig, amíg ki nem csinál és az őrületbe nem kerget? Lehet, hogy ez kicsit durván hangzik, de konkrétan így érzem magamat már...
Minden ember szereti, mert tipikusan olyan ember, aki mindenkit elbűvöl kedvességével (persze a háta mögött nem jó dolgokat mond..), de az emberek nem fognak rájönni miket művel...
Őszintén szólva tanácstalan vagyok, és úgy érzem kicsit az irigység is kezd felemészteni..
Sajnos ezzel nem fogsz tudni mit kezdeni, mert mindig annak hizelegnek, aki jól tud szinészkedni.
Velem is megtörténik ilyesmi, de megpróbálom távol tartani magamat az ilyen emberektõl.
Valahogyan az élet visszanyal.
Hahh, én is ismertem egy ilyen tündibündikét! Két évig, amíg csak távoli ismerősök voltunk, én is rajongtam érte, mert mindig kedves, aranyos, mosolygós, jószívű... aztán jobban összebarátkoztunk és akkor már észrevettem... hazudozik, kétszínű, kibeszél másokat, miközben a szemtől-szembe bűbájosan mosolyog... Én nem szarakodtam, egyszer társaságban szembesítettem, hogy miket mondott, na, ott torkára forrt a szó, főleg mert senki nem állt ki mellette. Lehordtam minden kétszínű, nagyzoló hazugnak, ami bántotta őt, de utólag visszahallottam a többiektől, hogy az volt a esett neki a legrosszabbul, hogy senki nem védte őt, ezáltal megértette, hogy egyedül van.
Én azóta semmilyen formában nem érintkezek vele, ennyi. Azt javaslom, te se magadban fortyogj, szembesítsd a rohadt hazug pletykáival.
Sokszor az van, hogy van egy olyan ember akit nehéz kezelni, mert nem tudja nem éreztetni, ha valakit nem bír, és sokan csak amiatt jóban vannak vele, hogy ne szálljon rá, ne játszmázgasson vele.
Tesóm is így van a passzivagressziv, másokat kontroll alatt tartó lakótársával (aki egyébként pszichológus végzettségű), mert így a legélhetőbb vele együtt élni. Idővel derült ki, hogy teljesen nem aberrált és autokrata.
Akivel tesóm együtt él, őt szembesíteni se lehet a hazugságaival, mert letagadja vagy tovább hazudozik, meg olyan látszatot kelt, mintha a tesóm találta volna ki.
A pasijával együtt vannak, és egyszer nekiestek ketten a tesómnak (csak amiatt mert az engedélyükkel), felmentek az albérletbe rokonok.
Kifejtették azt is, hogy testvérrel tartani a kapcsolatot heti szinten az nem érthető és elfogadható és beteges, az más ha párkapcsolatról van szó.
Nem azon kéne gondolkozni, hogy megbüntetni őket (a legnagyobb büntetés nekik, ha nem foglalkozol a hazugságaival, de azt tudom mennyire nehéz mert az ereje abban rejlik, hogy embereket hangol mások ellen, ez egy személyiségzavar)
Amit tehetsz, hogy próbálsz megerősödni, hogy minél jobban leperegjen rólad amiket mond. Szembemenni vele akkor érdemes, ha elég erősnek érzed magad, de sokszor csak árt az ember, mert ezek azt a helyzetet élvezik, otthon vannak benne.
Kerülni a legérdemesebb, ha meg tudod oldani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!