Mivel jellemzéssel lehetne leírni a következőt?
Megismerkedtem egy 35 éves, egyedül élő nővel. Bizalmatlan azóta is velem, csak én hamar beleszerettem, és idealizáltam. Eleinte sokat beszélgettünk, majd egyre kevesebbet. Voltam nála párszor, sosem kínált meg semmivel, szinte feszélyezte, hogy a lakásában még van ott valaki rajta kívül.
Sosem hívott fel, egyre ritkábban kezdeményezett beszélgetést. Viszont a szakítás felemlegetésére időt és időt kért.
Mással is ilyen, eltűnik 20 órákra messengerről, 1 perc múlva kilép. Nem keres, dolgozik, alszik, családhoz jár, házimunka, ennyi. Hobbija nincs. Nem csak velem ilyen!!! A családján és a 2 barátnőjén kívül nincs komolyabb emberi kapcsolata. Mindig neki van igaza, ő mondja meg, mi lesz, mikor menjek, hova álljak, "tartsd tiszteletben a döntésemet" a népszerű mondata.
Milyen az ilyen ember pontosan?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Régebben randiztam egy sráccal, ő mondott ilyeneket rólam. Egyedül éltem akkor, egy elég hosszú kapcsolatból kijőve, nem akartam másik kapcsolatot, senkivel, így vele sem, de azt mondtam hogy lehet szó arról hogy kötetlenül jól érezzük magunkat időnként, de semmi több. Azt mondta rendben van, neki ez így is jó. Ennek ellenére utána állandóan velem akart lenni, elvárta hogy írjak neki amikor hazaértem munka után, mert ő aggódik, de még nem is ez volt a legnagyobb baj, hanem hogy utána órákig beszélgetni akart. Beszéltem vele többször is erről, hogy ez nem párkapcsolat és ne is viselkedjen úgy mintha az lenne, ne várjon tőlem el olyan dolgokat amikben megegyeztünk az elején hogy nem lesznek. Nagyon furcsán viselkedett, állandóan bámult, mindent tudni akart, kicsit átkutatta a lakásom, semmi biztonságérzetem nem volt mellette. Nem tudtam aludni tőle, nem hagyott. Pedig akkoriban 12-14 órákat dolgoztam hétfőtől péntekig, ezt tudta is, és mégis minden nap jönni akart, beállított hívatlanul is, próbáltam azt is hogy oké maradjon, de akkor engedjen pihenni, vagy csinálni a dolgom otthon, ne legyünk fent éjjel 3-4ig, mert nem bírom ki ilyen kevés alvással. Sose jött össze, kb mozdulni nem tudtam tőle, persze hogy egy idő után ilyenkor inkább elküldtem. Tény hogy nem viselkedtem vele szépen a sokadik ilyen után, reggel nem tudtam elindulni időben miatta, mert ő maradni akart, én meg miután átnézte a dolgaimat érthető hogy nem akartam egyedül hagyni otthon. Kiabáltam már vele, pár hónapig tartott vele ez a dolog, az amúgy is kevés alvásom lecsökkent napi kb 3 órára, szóval nyilván ez is rányomta a bélyegét a hozzáállásomra meg a viselkedésemre. Hasonlóakat mondtam neki, hogy legyen szíves tiszteletben tartani a kérésem, az életem, az önállóságom, a szükségleteim. Szándékosan nálam “felejtette” a holmijait, hogy akkor ez legyen az oka jönni, és hiába ígérte meg előtte telefonon hogy csak elviszi aztán már ott sincs, megérkezett és persze maradni akart, arra hivatkozva hogy késő van.
Szerinte én egy idegbeteg pics@ voltam, érzelmekre képtelen beteg ember. A barátaival is találkoztunk párszor “véletlenül”, amikor mentünk valamerre. Az én barátaimnak is irogatott, hogy ő nagyon aggódik értem, mert nem normális ahogy viselkedek, kifordultam önmagamból, először csak finoman, aztán durván, csúnya szavakkal. A barátaim azon a ponton jelezték ezt, amikor fröcsögve teljesen valótlan dolgokat írt, előtte még ők is aggódtak, hogy a sok munka és kevés alvás tényleg kezd kicsinálni. Kicsit több mint 2 hónapig tartott ez a rémálom a sráccal, a “szakítás” sem ment könnyen, állandóan otthon a kapu előtt várt, követett, borzalmas volt.
Kérdező, nem azt állítom hogy te is ilyen vagy, ez az érme másik oldala, mindkét fél véleményére szükség lenne ahhoz, hogy a kérdésedre választ lehessen adni. Fontosak a miértek, hogy ez a lány miket mondott miért viselkedik így veled, hogyan élte meg a közeledésed, volt e olyan amit szépen kért és te máshogy értelmezted, kértél e tőle te olyat amit jelzett, hogy nem tud teljesíteni, hosszú ez a lista, de ezekre szerintem te tudhatod a választ.
Ha minden csak simán úgy igaz ahogy leírtad, akkor lehet nárcisztikus, vagy lehet más pszichés problémája, de így ennyiből ezt nem lehet eldönteni.
12-es, nálunk ennyire nem fajult el, a ő környezete semmit nem tud rólam, hogy létezem. A fő problémája, amit bevallott: az ő szingli programozott életébe belecsöppentem, és hirtelen nem tudja, most mi van. Adjak neki időt. Azóta eltünedeztem, aztán békén hagytam.
Értek a nem-ből.
Sajnos nem értettem meg elsőre, hogy ha se kutyája se macskája, ideje lenne, és eleinte ő is akarta az egészet, akkor miért ignorál. Hát azért, mert egyedül akarja az életét élni.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
12. vagyok
Akkor ez a válasz, frusztrálta őt is biztos, úgy az egész egyben, egyrészt mert nem képes társban gondolkozni, másrészt te elég normálisnak tűnsz, számára meg ez a kényelme mellé értelmezhetetlen és összeegyeztethetetlen. Sajnálom, hogy így alakult, de nem baj, tudod ha egy ajtó bezárul nyílik egy másik :)
Viszont azt továbbra is tartom, hogy ennyi információból nem lehet teljes képet alkotni róla, főleg így nem, hogy azért voltak rendes pillanatai is, amikor bevallotta neked hogy milyen érzések és gondolatok kavarognak benne.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Szerintem a nő enyhén autista lehet. Náluk van az, hogyha váratlan dolog történik, akkor dühösek lesznek, kiborulnak, kényszeres vonásaik vannak (csak abban az egy időpontban lehet boltba menni). A rutinjaikhoz nagyon ragaszkodnak, emiatt borulnak ki, ha vendég van náluk. Sokszor nem érzékelik a társadalmi elvárásokat és az illendő viselkedést se tudják eltalálni. Erre utal az, hogy nem kínál meg semmivel, ha nála vagy. Egy neurotipikusnak alap, hogy felajánlja, hogy kérsz-e valamit, egy kávét, kekszet, stb.
Emellett lehet, hogy patológiás szintű nárcizmus is van nála.
Ezek csak az én sejtéseim, egy pszichológusnak kell megmondania, mi a baj vele. De hogy valami nem stimmel, az biztos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!