Mindenkinek van valamilyen elmebetegsége, csak van, aki jól rejtegeti?

Nekem van :)

Nincs diagnózisom. Még az is lehet, hogy normális vagyok, ha egyszer jól, máskor nagyon rosszul érzem magam.

"Elmebetegsége", pontosabban pszichiátriai betegsége a többségnek nincs, azaz a többség semmilyen diagnózist nem merít ki. (Az "elme" a szellemi képességekre utal, így az "elmebeteg" leginkább csak a skizofréneket, vagy régebben a szellemi fogyatékosokat is jelölte.)

Az viszont igaz, hogy valamilyen enyhébb (főleg szorongásos), betegségnek nem nevezhető zavara szinte mindenkinek van, mivel a mi nevelés kultúránkban (vagy inkább annak teljes hiányában) már mindenki traumatizált valamennyire, csak hát az olyan, hogy az ember többnyire nem tudja magáról.

Nem azért sérült mindenki, mert mindenkivel történnek rossz dolgok, hanem azért, mert már kb. senki nem kapja/szerzi meg időben az összes szükséges mintát ahhoz, hogy adott életkorban mindig tudjon mit kezdeni a rossz dolgokkal.

Akinek az átlagnál súlyosabb pszichés problémái vannak, annak meg azért tűnik úgy gyakran, hogy előbb-utóbb "mindenkiről" kiderül valami komolyabb defekt, mert gyakran nem tud kapcsolódni az érzelmileg egészséges(ebb)en fejlődött emberekhez, nem tud velük mit kezdeni, nem ismeri meg őket, és így csak azt látja, hogy akiket sikerült közelebbről megismerni, azok így vagy úgy mind ugyanolyan "hibbantak", mint ő.