Én nem tudom megválogatni az ismerőseimet rendesen? Esetleg gyakori ez?

Dehogynem tudod megválogatni, csak túlgondolod.

Az emberi kapcsolatok működése elég egyszerű folyamat: teszel bele, veszel ki belőle, majd változtatsz a tanulságok alapján. A kapcsolat kimenetele attól függ, hogy sikerül-e találni egy egyensúlyi pontot, ahol mindkét fél elégedett. Ha nem sikerül ilyet találni, akkor a kapcsolat leépül.

Vannak tipikus minták, amiket az emberek elb.sznak. Pl van aki túl magas elvárásokkal megy neki és azonnal kivenni akar, mások túl lelkesek és aránytalanul sokat tesznek be, majd csalódnak, amikor nem jön vissza.

Szerintem a te tévedésed annyi, hogy azt hiszed, hogy automatikusan azt fogod visszakapni, amit betettél. Az emberi kapcsolat nem hűtőszekrény, ahová bapakoljuk a jószándékot, aztán visszavesszük, amikor kell.

Manapság, általánosságban szólva, ritkább lett az, hogy az emberek viszonozzák mások segítségét, kedvességét. Valahogy egy rakat ember természetesnek veszi, ha 1x segítettél nekik, akkor fogsz n. alkalommal is.

Ezért is fontos a határmeghúzás. Mondom én, aztán nálam is állandóan az a helyzet, hogy kisujjam nyújtom, aztán az egész karom kell....

Mindig előjön a manapság szöveg, de ebben az esetben tényleg van benne valami. Korábban, az egymásra utaltság miatt a társadalom sokkal jobban épített az egymás segítésére. A jogállami, jóléti társadalomban erre kevésbé van szükség, így rögtön el is hanyagolják az emberek, pedig amúgy jó dolog.

Hozzáteszem érdekes furcsaságai is voltak a kaláka alapú gondolkodásnak: több emberen is megfigyeltem, hogy mindent szívességet elhárítanak, mert az elfogadással eladósodnak, mint Pelikán elvtárs, akitől majd egyszer kérni fognak valamit.