Akiket régen állandóan betegen küldtek be szülei a suliba, hogyan érzitek?

Ez örök vitatéma minden munkahelyen, ugyanis ha bemész betegen, végigfertőzheted a többieket, ha meg nem mész be, akkor azért fújnak rád, mert helyetted kell dolgozniuk. Persze vannak kivételek, akikbe szorult némi empátia, de nem ez a jellemző sajnos.

Nekem anyám munkamániás volt mindig is, én is csak akkor maradhattam otthon, ha belázasodtam vagy nagyon beteg lettem. Felnőttként ha tudom, hogy fertőz a betegségem, akkor is inkább kiveszek szabit, ha amúgy tök jól érzem magam, mert nem akarok senkit megfertőzni.

Tavaly a karácsonyi céges vacsorára dög betegen jött el egy kolléga. Ennek az lett az eredménye, hogy többet ágynak dőltünk végig az ünnepekre, éppen hogy meggyógyultunk január elejére, amikor menni kellett. Senki nem dicsérte meg a kedves kollégát.

Hülyeségnek tartom. Krva sok értelme volt lázasan, tüdőgyulladással meg egyéb bajokkal vegetálni az iskolában, úgysem fogtam fel semmit az órákból, plusz utazzak is oda-vissza. De anyám szerint a föld kitért volna a tengelyéből, ha nem megyek be félholtan is. Egyszer hiányoztam csak 3 napot, amikor szó szerint felállni nem bírtam, azt is hallgattam vagy 2 évig, minden tüsszentésnél, hogy nehogy azt gondoljam hogy ha beteg leszek, hiányozhatok, akkor is hiányoztam 3 napot és az is micsoda szégyen.

Egyetem alatt voltak órák, amikre muszáj volt bemenni betegen, mert 1 vagy nulla hiányzás volt megengedett (laborok) és diákmelóba is bementem, mert nem engedhettem meg, hogy kiessen 1-2 műszaknyi pénz. Felnőttként rendes főállásba nem megyek be, örülök, hogy végre megtehetem, hogy itthon pihenjem ki azt a kis megfázást pár évente amit összeszedek. Plusz nekem bűntudatom van hogy megfertőzök mást, amikor be kellett járnom betegen, akkor is maszk, fertőtlenítés stb. hogy a lehető legkisebb eséllyel adjam át másnak. Évekig egyetemen tanítottam, az első infó amit mindig közöltem, hogy betegen ne jöjjenek be, mert semmi értelme. Ha fertőz de amúgy nem lázas, elvan, akkor jelentkezzen be online az órára ha nagyon akar, de a teremben meg nem lássam. A mostani munkahelyemen eleve alap a home office de ha valami kötelező bemenős dolog van, azt is ki lehet hagyni vagy átütemezni betegség miatt.

1/5: csak a céges vacsorákat tudnám feledni. Miféle ferde gondolkodás az, hogy a munkatársak és a főnökök előbbre valók, mint a család? Engem azért utáltak ki a munkahelyemről, mert legtöbbször nem vettem részt ilyesmin, és ha rövid ideig részt is vettem, nem fogadtam el a pálinkát, amit már az ajtóban rám akartak tukmálni. Kisgyermekek mellett főleg nem a bulizáson kell, hogy járjon az ember esze.

És karácsonyra a családom miatt készülök, nem hagyom, hogy holmi piás főnökök elvárják tőlem, hogy a készülődés idejét a megfertőződésnek és ivászatnak szenteljem.