Más is küzd ezekkel a problémákkal? (Hosszú)

Sziasztok. Az a bajom, hogy nagyon rosszak a szociális készségeim (meg más problémáim is vannak ezen kívül nyilván).

Nyilván azért mert nem tudtam kimozdulni amikor középiskolába jártam, csak otthon voltam szinte. Haverokkal egyszer egy évbe elmentem Pestre, csak úgy lógni.Konkrétan csak otthon voltam, ahogy mondtam, mert én nem tudtam sosem barátokat szerezni könnyen, csak szerencsém volt. 3 barátom van, az egyik haverom meg a nővérem néha beszélgetett, és mondta, hogy én nehezen engedem közel az embereket magamhoz, hozzám is próbáltak közeledni meg már nem emlékszek. Én igazából ebből nem vettem semmit észre, nem azt mondom, hogy hazudik, csak ezeket a szociális helyzeteket nehezen érzékelem. Nem nagyon beszélünk már a haverommal, és nővérem mondta, hogy "csodálkozol?". Nyilván nem esett jól. Akarnám megbeszélni a haverommal ezt, csak nem megy. Az érzelmeimet nehezen tudom kifejezni, és nem tudok ráírni, hogy most beszéljük meg, és ez eléggé nagy problémám.

A másik meg az egyetemi magány. Nem tudok barátokat szerezni. 1-2 ember bejelölt nemrég de most nem tudom mit csináljak velük, mit írjak eleve, vagy írjak egyáltalán?! A gólyatáborba pár emberrel beszéltem is, szerintem bírnak, de így egyetemen nem is tudok mit beszélni velük, azt se tudom, hogy közelítsem meg őket.

Ami idegesít engem, hogy borzalmas hallgató vagyok. Amikor épp elkezdek beszélni, akkor a másik még előtte mond valamit, én meg belebeszélek mit mond. Sosem tudok időzíteni, hogy mikor beszéljek, és azon gondolkozok, hogy mit mondjak amikor befejezte a mondandóját, ami nyilván megint rossz szokás. Szerintem a barátaim se boldogok, hogy ezt csinálom. Utálom is magam érte. Beszélni meg végképp nem tudok, hülyeségeket beszélek, logikátlanul szerintem. Írásban logikusabban összeszedettebben kommunikálok szerintem, bár hát kiderül, hogy, mi lesz a reakció az írásomra.

A magány nagyon rossz befolyással van rám, kihat a kapcsolataimra is.Érzelmileg eléggé éretlen vagyok, másokon adom ki a bánatomat, mert nem tudom kezelni az érzéseimet, a kritikát is nehezen viselem. Szerintem eleve frusztráltabb is vagyok, negatívabb a magány miatt. Gyakran vagyok mélyponton, mert se barátokat se párkapcsolatod se tudok szerezni, bár tudom, hogy nem kellene erőltetni, de attól még vágyok rá.

A gólyatáborba volt olyan, hogy egy alacsony aranyos jó személyiségű lány megnyitotta az instáját, és pár srácot bejelölt, én valamit beszéltem vele, de nem sokat, és tőlem nem kérte el, ami lehet nem nagy dolog, de fájt nekem. Gólyatáborba is kicsit magányos voltam, nem tudtam kötődni úgy senkihez, nem mertem csoportokhoz odamenni, el is nehezedtek az érzelmeim. Az egyik Hök-ös csajjal beszéltem erről, mert nekem az volt a fejembe, hogy a 3-dik nap hazamegyek, de ő meggyőzött, hogy maradjak, olyan kínos visszagondolni, hogy elmondtam neki a szociális szorongásomat meg bajaimat. Hülyén hangzik, de kínos, mert velem egyidős a lány, és hát sajnált meg minden, de annyira rossz visszagondolni erre, lehet, hogy nehezen fogadom el azt, hogy nekem is ki kell néha beszélnem ezeket.

Eléggé insecure vagyok. Szociális szorongásom van, önbecsülésem és önbizalmam szinte nincs, és megfigyeltem, hogy ha az ember barátokat, barátnőd, sikeres karriert akar, akkor az önbizalom szinte elengedhetetlen. Lányoknál főleg számít az, hogy legyen a srácnak kellő önbizalma és önértékelése, mert megérzik ha a srác insecure (bocsánat ha így mondom, de jobban hangzik, mint a bizonytalan szó).

Van mentálhigénia is az egyetemen, de próbálom először saját magam megoldani a problémáimat, és ha nem megy, akkor fordulok ahhoz. Igazából én eléggé érzelmes srác vagyok (mármint úgy, hogy az érzelmek rohadt nagy hatással van rám, nagyon befolyásolnak, ezért nem kell azt mondani, hogy meleg vagyok), meg eleve érzékeny srác vagyok, szóval hát meglátom, hogy tudok javítani-e a problémáimon a mentálhigénia nélkül.

Én az érzelmest úgy is értem, hogy én nem vagyok igazából valami logikus srác, engem inkább az érzelmeim hajtanak. Én szerintem bölcsebbnek, mint intelligensek mondanám magamat. Hallottam párszor, hogy azt mondták, hogy bölcs vagyok. A hök-ös lány is azt mondta, mikor az ívásról beszéltünk, mert én annyit iszok, hogy még tudjak racionálisan gondolkozni-

Remélem tudtok segíteni, illetve hajlandók vagytok, de ha nem, az se baj. További szép napot kívánok neki ugyanúgy. Tudom, hogy érzelmi káosz az amit írtam, de remélem tudtok segíteni azért.

22 F