Élelmiszer téma és emberi tulajdonságok. Közülünk akik megvesszük a boltban a hentesárut és megesszük mert olcsó és finom. De közülünk kik tudnák saját kezükkel leölni azt az állatot akit aztán a hentes földarabol?

Már 6 évesen megtanítottak tyúkot vágni, és disznóölések aktív segédmunkása voltam.

Engem úgy tanítottak, hogy a háziállatokat megesszük, mert azért vannak. A családom mindig emberséges módon csinálta, az állatokat életükben jól tartottuk, megbecsültük.

Az emberi faj mindenevőnek készült. Ezt nem lehet elvitatni.

A szilíciumot se tudnám kibányászni ami aztán belekerül az elektronikus eszközeimbe. A fát se tudnám kivágni, amiből vannak a bútoraim. És?

És te a szemébe tudnál nézni a gyerekeknek akik a kávéültetvényeken güriznek hogy legyen mit innod? Hasonlóan értelmes mindkét kérdés…

"nemtunnám mektenni"

Anyám tizenéves koromban tanított tyúkot vágni. Lefogtam, odatettem a kést a nyakához... 5-10-15-20 másodperc szünet... és elsírtam magam. Elengedtem. Képtelen voltam elvágni egy élő állat torkát. Én nem húzom végig a kést a nyakán. Pedig ezerszer láttam, hogy csinálja anyám (az is nagyon rossz látvány volt), meg azt is ahogy apám disznót vágott évente 3-4 alkalommal, hol nálunk, hol rokonoknál (ezt is utáltam látni, sokszor inkább bemenekültem a szobába). A feldolgozásban segítek, ha kell, de a haláltusáját én nem tudom végignézni egy állatnak, sem elkövetni az állat leölését. Inkább megveszem boltban, feldolgozva. Ha így nem jutnék hozzá, hanem mindenképpen nekem kellene leölnöm, akkor inkább lemondanék róla. A legyet vagy a szúnyogot lecsapom, de annál nagyobb állatnak nem oltom ki az életét. A karácsonyi halnak, élő pontynak sem. Ha már nem él az állat, akkor lepikkelyezem, fel is szeletelem, meg a tyúkot is megkopasztom, feldolgozom, még meg is főzöm, ugyanez a sertéssel is vagy bármivel, de leölni nem ölök le állatot (rovaroknál nagyobbat semmiképp).