Akik felnőttként, főállásban dolgozóként nem tudnak jól (vagy sehogy) kijönni a fizetésükből, miért van? Mennyi pénz hiányzik, hogy teljen mindenre, amit szeretnétek?

Mi a férjemmel éppen hogy megélünk.

3 éve vettünk házat, pár hónappal azelőtt, mielőtt nagyon megugrottak volna a ház árak. Önerő, babaváró plusz egy kis lakáshitel. Tudom, sokan nem díjazzák a babavárót, de mivel mi amúgy is szerettünk volna gyermeket, úgy voltunk, ha van ez a lehetőség, kihasználjuk. A törlesztő részletet úgy állíttattuk be, hogy mellette még tudjunk megélni és félre rakni is, hogy felújítsunk. Ami egy darabig oké is volt. Aztán jöttek az élelmiszer áremelkedések, a benzin és a rezsi emelés. Mivel glutén és tej allergiám van, így bármit nem ehetek, a hideg (szendvics stb) kaja nekem drágább, mint a főtt étel. Az áremelkedések oda vezettek, hogy már nem tudunk haladni a felújítással, egyszerűen elmegy minden a hitelre és a fennmaradásra. Mert persze a fizetések nem úgy emelkedtek, mint az árak. A környéken pedig nincs olyan munkahely, ahol jelentősen jobban fizetnének. Eddig kitartottunk, mert nem akartuk itthagyni a családot (mindkettőnk családja ezen a településen lakik). De már erősen gondolkodunk, hogy eladunk mindent és kimegyünk külföldre. Nem látok rá reális esélyt, hogy a közeljövőben javulna bármi is az országban (akár a fizetések akár az egészségügy), így valószínű, nem maradunk sokáig. Még talán egy év, míg kitanulok valami olyan szakmát, amivel kint is el tudok helyezkedni (könyvelő vagyok, azzal kint nem sokra megyek, újra kéne tanulni mindent az ottani jogszabályoknak megfelelően, de annyira nem vonz ez a szakma, hogy újra kezdjem az egészet), utána megyünk.

#3

Ez elég szomorú.

1, Kevés fizut kap; minden fontos neki, így a lényeg elsikkad; nem rangsorol a fontosságban; halaszt magának a befizetni valók esetében, így beindul a spirál; elkezd kéregetni kölcsönbe mindenkitől, ami szintén spirált okoz; esetleg váratlan halálesetek jönnek, ami miatt felborul az élete, majdnem mindent neki kell elrendeznie;

2, Általában a duplája kellene nekik;

3, Engem nem érint, de ismerőst igen: nem minden családtagja dolgozik; fölös dolgokra megy el a mani nagy része; nincs fontossági rangsor.

364 nettóból élek, 31 éves nő vagyok, gimnáziumi tanár.

160 az albérlet, kb. 40 a számlák (víz, gáz, áram, telefon).

Élelmiszerre kb. 150 megy el, pedig nagyon spórolok, de sok allergiám van sajnos, így nem ehetek meg bármit.

Tehát marad kb. 16 ezrem havonta, amiből öltözködni kéne, gyógyszert/vitamint venni, meg minden más megoldani. Kínszenvedés az egész...

Mindenki azt mondja, keressek lakótársat, de 30 felett öreg vagyok én már ehhez. Inkább nyomorgok, minthogy ennyi idősen idegenekkel kelljen élnem.

Bocs, túl hamar elküldtem.

Szerintem plusz 150.000-ből én már nagyon kellemesen meglennék.

Tehát összesen kb. nettó 500-ból.