Szoktál beszélgetést kezdeményezni ismeretlen emberekkel vagy nem?

Én nem.

De velem rendszeresen szoktak. Ma is például egy a piacon egy ránézésre autista kislány, Spárban egy ott dolgozó, Pennyben egy néni, Aldiban egy bácsi.

Nagyon ritkán, de néha azért szoktam.

Amúgy gyakorin legtöbb ember introvertált, nem lesz túl reprezentatív a "kutatásod" 😅

Buszon előfordul azért, hogy kezdeményeznek velem. Van amikor sajnos nem kellemes a beszélgetést kezdeményező partner, meg van amikor kellemes és olyankor elbeszélgetünk.

Én általában nem szoktam. Sőt igazából soha. Maximum csak leszólítok valakit, hogy pl "Szabad e leülnöm melléd?"

Nem, de velem szoktak.

Az, hogy hogy reagálok, attól függ, milyen kedvem van. Tegnap pl. vettem két üveg bort, és mást semmit. Feltettem a szalagra, mögöttem álló úr hármat vett, megbökött, hogy "haha, nekem több van, én nyertem". Jó kedvem volt, elbeszélgettem vele sorbanállás alatt, utána még mikor mentünk vissza az autóinkhoz, biccentettünk egymásnak. Ez így teljesen pozitív.

Viszont, mikor végigdolgoztam 12-14 órát, úgy, hogy végig emberekkel kell smúzolnom műszakban, és felszállok a rohadt buszra bedugott füllel és/vagy felhúzott kapucnival, napszemüvegben, látványosan belemélyedve egy könyvbe vagy a mobilomba, és így talál meg valaki, akkor sikítani tudnék. Voltam már vállalhatatlanul bunkó ilyen helyzetben, és mondtam azt vicceskedő emberünknek, hogy 3100 az órabérem, ennyiért vagyok hajlandó kedvesen bájcsevegni emberekkel, ha nem szeretné kifizetni, akkor ne szóljon hozzám. Mentségembre szóljon, hogy már csak arra vártam, hogy hazaérjek, és befekhessek egy kás forró vízbe sírni, mert olyan volt a nap.

Mit mer egyáltalán hozzámszólni vadidegen ember?!

Ez azért beteges....