Az baj, ha valaki nem szeret szállóvendégnek menni máshoz?

Nem baj. Mindenki eldöntheti, hogy mi a jó neki. Nekem messze laknak a rokonaim, valakinél szeretek 2-3 napot eltölteni, jól szoktam érezni magam, jókat eszem, jó programokat csinálunk, nagyokat motorozunk az unokatestvéremmel, vagy Esztergom és a Dunakanyar közt motorcsónakozunk. Valakihez reggel elindulok, 11 óra körül odaérek, ebéd, dumcsi, aztán du. 3-4 körül elindulok haza.

Régen, a 80-as, 90-es években elképzelhetetlen volt, hogy csak megyünk-jövünk. 2-3 nap a minimum volt, de egy hét ott alvás is előfordult. Hozzánk is jöttek minden évben. Volt, hogy olyan sok vendég volt, hogy sátrakban aludtunk az unokatesóimmal. Én nagyon szerettem az ilyen összejöveteleket. Plusz fárasztó korán kelni, 700 km-t levezetni 2-3 óra beszélgetés miatt, ezért is jobb ott aludni, és kipihenten indulni haza.

Azt a privát teret lehet nélkülözni 1-2 napra, ha szívesen látnak és örülnek, hogy ott vagy.