Nárcisztikus vagyok, de nem érzem magam bántalmazónak. Ha amikor irigységet érzek, vagy felsőbbrendűnek tartom magam, de nem kötöm a másik orrára, akkor rendes ember vagyok, vagy épp hamis?

Egy egészséges ember azért bánt másokat mert esetleg a másik megérdemli, pl megbántotta vagy valami, és visszaszúr. A nárci meg akkor is ha nem bántotta meg, neki kell hogy a másik szenvedjen mert ő szinte mindig szenved belül. Ezért hiába lesz hozzá valaki jó, akkor már inkább megéri rossznak lenni hozzá ha így is úgyis bánt. Nem tudom hogy tud meggyógyulni, esetleg ha leszakad érzelmileg az eredeti bántalmazójától, pl valamelyik szülő. Mert azt a fájdalmat viszi át másokra.

8-as már tele van minden azzal hogy az önbizalomhiányosak a főgonoszok. Szegény csajszi lehet csak nem akarta hogy áldozatnak, önbizalomhiányosnak titulálják, hogy bármi rosszat mond magára, jól megtanulta a leckét szeretnie kell magát ez a trend.

Ha a rendszer azt tolja, hogy a nárcisztikus és pszichopata jellemvonások a nyerők, a népszerűek akkor mégis miért csodálkozunk ha egyre több ilyen ember van?