A kilencvenes és kétezres években voltak már speciális bölcsődék, óvodák általános és középiskolák már furcsa gyermekeknek,vagy még nem léteztek ezek!?

Voltak de csak nagyon kevés, inkább bentlakásos intézetek. Oda csak simán "furcsa" gyereket nem vettek be, hanem súlyosabban érintetteket vagy értelmi fogyatékosokat. 90-es vagyok, a családomban sok az autista, köztük elég súlyosak is. Kb. mindegyikkel otthon kellett maradni, nem jártak semmilyen intézménybe vagy a kisegítő iskolában valahogy végigküszködték velük az általánost a kezelhetetlen cigánygyerekek között. Nagyobb városokban, a fővárosban biztosan volt már suli, ahol foglalkoztak ilyen gyerekekkel de felénk nem. A kétezres években már inkább, akkor már elérhetőbb volt a speciális suli de még mindig csak egyes nagyvárosokban, így csak azok részesültek benne akiknek a szülei hajlandóak voltak emiatt költözni. Ilyen dolgokhoz képest banális de egyik osztálytársam glutén- és laktózérzékeny volt és azért nem mehetett jobb, távolabbi középsuliba, mert egyiknek a kolija sem biztosított volna speckó kaját, szóval maradt a helyi szar középsuliban, hogy tudjon otthon enni. Gondolhatod ha még ilyesmi sem volt megoldva a 2000-res évek közepén, akkor egy SNI-s gyerek oktatására mennyit bagóztak a "peremvidéken".

Nagynéném 67-es születésű, mozgás- és értelmi sérült születési rendellenesség miatt. Nem SNI, hanem a ténylegesen értelmi sértül. Már akkor is voltak ilyenek, mikor ő 3-4 éves volt. Spec óvodába, általánosba és középbe járt. Bentlakásosok voltak, mert volt, ami dunántőlon volt. Amire emlékszem, hogy mesélt róla sokat, az Sályban volt bentlakásos.

Az integrált oktatás a 80-as években kezdődött Magyarországon, de bentlakásos intézmények már előtte is voltak a súlyosabb fogyatékosságoknak. Gyerekként emlékszem a 70-es évekből nagyszüleim egy ilyen intézet mellett laktak, ahol középsúlyos értelmi sérültek voltak. Gyerekként sokat beszélgettem velük a kerítésen keresztül.