Igaz hogy ha nem élem ki minimálisan is a fiatalkorom, akkor később ezt nagyon megbánom és hamar kiégek?

Mondogassák? Szóval felszólítod őket?

Kiégni a túlhajszolt élvezetektől szoktak az emberek, munkába belefáradnak.

Hülyék a kollégáid. Te a munkádban, hivatásodban éled ki magad, és nem a lumpolásban, a munkával keresett pénzed elszórásában.

Te csak menj a saját fejed után. Élj normális, értelmes életet, normális barátokkal, normális barátnőddel.

Ez baromira egyénspecifikus, ahogy az is, hogy kinek mit takar a "kiélni a fiatalkort".

Nekem az átlagos emberek a bulik miatt mondták és mai napig nem bánom, hogy nem táncikáltam dumáltam ittasan a többi ittas majommal.

Utazni utaztam, alkottam s alkotok, hobbikkal ügyködtem és ügyködök, a saját kis mindenhonnan összeszedett ismeretségemmel jól éreztem és érzem magamat, amikor összejönnek a sima talik vagy hosszabb utazások, magam módján mindig megélem a pillanatokat, a mindennapokat szintén.

Ha neked jó az, ami van, akkor felesleges rástresszelned a témára.

Ha pedig akarsz valamit, fokozatosan iktasd be, valósítsd meg.

A szövegedet olvasva azzal kezdeném, hogy rendbe tenném magamat. Az önbizalomhiány, depresszió, kisebb nagyobb célok kezelése, rendbetétele elengedhetetlen alapok.

Lehetne ez kezdeti célod, hogy lelked állapota egészséges szintet elérje.

Mert bizony hatalmas bélyeg és önblokk az életben.

Ha nem megy egyedül, akkor a számodra ideális szakit fel kell keresni és együtt dolgozni ezeken.

Nem kell az elsőnél megrekedni, mehetsz másikhoz, ha előzőnél nem indult el változás, tényleges segítségnyújtás. Vannak kisebb csoportos terápiák is.

Merj kérdezni. Pl "mit kellene tennem, hogy...?"

Persze mindenek előtt a problémáid mély gyökeréig le kell ásni.

Ha introvertált is vagy, az mögé ne bújj. A szociális és kommunikációs készségek alapok ugyanúgy 1-3 fős beszélgetések, ismerkedések során.

Azzal pedig semmi gond nincs, ha nem akarsz tömeget, hanem pl egy komfortos kis udvari grillezést vagy szalonnasütést 1-3 emberrel. Ugyanúgy lehet szórakozni, megélni a pillanatokat, jókat beszélni, társasozni stb.

Gondolkodj el, számodra mik fontosak és úgy alakítsd a dolgokat. Le kell tojni, hogy a másik ember szerint mi az élet értelme, mert mimdenkinek más.

Az egy dolog, hogy valaki megosztja saját nézetét, amit el is lehet fohadni, mint róla kapott imformációt, de az nem oké, ha rád akarja tukmálni vagy/és meg akarja mondani, hogy neked mi a jó.

Pl a depi és önbizalomhiány már más téma. Az senkinek nem kellemes, se nem előnyös, idővel pedig felemészt. Ezügyben tudatosan kell eljárni, hogy kiléphess belőlük.

Sok sikert! Élvezd és szeresd azokat amiket/akiket szeretsz.

Mint a ki nevet a végén játék. Nyertes pozícióból is veszthetsz, és fordítva. Lehet, hogy csak 10 év múlva teljesedsz ki szociálisan, de akkor ugyanúgy örülni fogsz neki, és nem igazán fogod érezni a múltbéli hiátust. Ugyanígy ha fiatalon csak erre koncentrálnál, az nem garantálná, hogy hosszútávon boldog leszel, szociális sikereid lesznek.

A kiégés alapvetően magas szintű és tartós stressztől van (munka, tanulás stb.). Az egy másik probléma, nem elhanyagolható. Padlóra küldhet, főleg anyagilag, karrierben.