Miért röhelyes, ha egy kövér ember kocog? Hol tud egy kövér ember úgy sportolni, hogy nem röhögik pofán?

Valahányszor futni megyek, azt tapasztalom, hogy jön velem szembe egy csapat tini, esetleg néhány nagyon humoros felnőtt ember és röhög rajtam. A tököm ki van ezzel. A gimis tesi órákon kezdtem el ezt tapasztalni, mert azelőtt nem jártam utcára futni. Futottunk át a folyó "körül", át a hídon, másik oldalt vissza, mert máshol nem volt hely a gimin beül. Egy csomószor találkoztam azzal, hogy futok egyedül, mert lemaradtam, senki nincs ott, jön szembe velem pár akkor még velem egyidős tini, vagy pár felnőtt és röhög rajtam. Biztos, hogy rajtam röhögtek, elég egyértelmű, ha valaki malac orrot formázva röfög, majd a pofámba nevet. Anno nem volt egy olyan futós tesióra, ahol ne tapasztaltam volna ezt random idegenekkel.

Mi ilyen nevetséges a kocogó kövér embereken, tizenéves lányokon?

Mégis hol fusson/sportoljon egy kövér ember, ahol nem röhögik ki?

Húszas éveim elején, tehát most is ezzel küzdök. Ház falain belül motiválatlan vagyok, ház falain kívül meg ki vagyok röhögve, vagy minimum úgy érzem az ezer olyan eset után, hogy röhögnek rajtam.