Mennyire jellemzőek az érdekemberek?

Tisztelet a kivételnek, de valóban nagyon sok mostanság az érdekember. Régen is akadtak, azonban közel sem ennyien, mint napjainkban.

Eléggé lehangoló, hogy sokan nem emberként tekintenek a másikra, hanem kapaszkodóként, mankóként, amit abban a pillanatban el lehet dobni, amint az megszűnt hasznosnak lenni. Majd egy szó nélkül továbbállni. Egyre inkább hidegül el mindenki mindenkitől, sokaknál már nem is számít értéknek egy minőségi emberi kapcsolat.

Picit a közvetlenül előttem íródott válaszra reflektálva:

annyiszor jártam már úgy, hogy túl kedves, segítőkész voltam másokkal, és a végére kihasználásba ment át az egész. Aztán egy ponton meg már megelégeltem az egészet, kiálltam magamért, és nemet mondtam. Volt, aki elfogadta és tovább léptünk rajta, viszont a gyakoribb messze az volt, hogy mindenfélének elmondtak érte. Nos, azóta nagyon megválogatom, kinek és mit teszek meg.