Hogyan viseljen el azokat az időszakokat, amikor 7/7 nap dolgozni kell, PhD hallgatóként az oktatói kötelezettségeim miatt?

3 hete 6 napot melózok úgy, hogy heti 20 órát tömegközlekedem is emellett, ebből alig pár órában tudok hasznos, hatékony lenni sajnos.

Muszáj kijelöljek heti 1 szabadnapot, mert heti 2x is éjfélkor esem haza, másnap meg munka, nem bírom így és a háztartást is vinni kell, meg anyagi okokból főzni.

A PhD nem egy olyan összeg amiből albit lehet fenntartani, így van egy másodállásom, plusz félévente kötelező 2-3 kurzust bevállalni, olyanokat, amik sok javítást igényelnek, így a gyereket nevelő kollégák nem vállalják ezeket el, nincs annyi munkaerő, ránk terhelik ezeket, meg "tanulnunk kell az oktatást".

Szeretek oktatni, de konkrétan a megêlhetési extra melók miatt arra sincs időm, hogy a saját kutatásommal foglalkozzak.

Most van segítségem, de nem tudok leülni cikket írni.

Mit tehetnék?

Azt már meg sem említem, hogy kedvességből magam mellé vettem egy barátnőm a hálószobába, így én a nappaliban lakom, de annyira magas szociális igényei vannak, hogy a főzés sem kapcsol ki, mert nem hallgathatok közben zenét vagy filmet, mert ő mindenáron 1-2 órát trécselni akár naponta. Legalább 3x megkértem hogy szeretnék néha társas magànyban élni, ami annyit tesz, hogy ha én főzök ő eszik, addig dumálunk egy 20 percet de utána hagyjon magamban pihenni, mert fáradt vagyok és nem akarom mindig megkérni mert kellemetlen.

Egy közös barátnőnk azt mondta nem irigyli a helyzetem, ő is introvertált én meg nem vagyok a barátnőnk anyja hogy mindig beszélgessek vele, amikor kedve szottyan.

Most komolyan bűn, ha már 100 ezret fizetek egy albi szobáért akkor nem akarok minden második nap társaságban főzni? Vagy szabadidő helyett meghallgatni?

Nehogymár ezért legyek rémes barátnő meg munkaerő mert akarok némi énidőt is. :(